Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék fenntartása

A TERVEZET MÁSODIK SZÖVEGÉNEK KÖTELMI JOGA. I 29 mert számos esetben nem talál; ha az ajánlattevő távirati választ kér vagy ajánlatát sürgönyileg teszi meg s ezzel kifejezi, hogy távirati elfogadást vár, mindezzel «okozta» ugyan a távirati köz­lést, de nem tett olyat, a miért neki kellene viselnie a ferdített közlés veszélyét. A subsumtio helytelensége vonja maga után a már első tekintetre bizalmatlanságot gerjesztő 2. bek. intézkedéseit is. Az 1. mondatban foglalt feltétel a gyakorlati életben úgyszólván sohasem áll be: nem szoktak az üzenetvivőnek még egy külön megbizhatósági bizonyítványt kiállítani, mert kisebb fáradsággal már magát az izenetet is le lehet irni. A bek. tehát nagyjában azt jelenti, hogy szóbeli izenetet már az elferdités alapján minden további nélkül meg lehet támadni. De innen már csak egy egészen kis nüance-beli lépés van az általam képviselt állás pontig, hogy t. i. a ferdített nyilatkozat folytán szerződés egyál­talán nem jön létre. Mint már megérintettem, ferditett perceptio előállhat levél­beli ügyletkötésnél is. A §. erről nem intézkedik, miből folyó­lag ez esetben még a T. szerint is a 769., 770. §-ok alkal­mazandók. Az előadottak alapján a §. kihagyását indítványozom. Helyette a 770. §-nál megejtendő pótlásokat az e §-hoz irt megjegyzéseim tartalmazzák. (Folytatása következik.) Jogállam. XIII. évf. 2. f. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom