Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék fenntartása

ii4 Dl GALLIA BÉLA intézmény helytelenségét a törvény indokolása és dr. Pap József akkori czikkei vitatják. Ezek szerint az ülnöki intézmény ellen a jogegyenlőség szól. «A jogegyenlőség követelné, hogy ha a kereskedelmi ügyekben megkivánjuk a kereskedelmi ülnök részvételét, akkor iparügyekben iparost, mezőgazdasági ügyekben gazdát vonjunk a biróság keretébe. Mivel a kereskedelmi ülnökök hiányzó jogismeretét nem lehet pótolni, alkalmazásuk a bíráskodás jóságát és alaposságát nemcsak nem emeli, hanem rendszerint csökkenti. Az ülnök rendszerint csak egyik ágát ismeri a kereskedésnek, a többit nem; minden ágon külön ülnököt alkalmazni pedig nem lehet.» «Hozzájárul, hogy nincs minden törvényszéki székhelyen a bíráskodásra képes kereskedői elem.» Ehhez dr. Kőnig Vilmos azt teszi hozzá, hogy az ülnök rossz biró volt; sőt még az sem, mert semmi befolyással sem birt a jogszolgáltatásra; és ezt a jogtudós és laikus biró tudása és gondolkodása közti különbséggel indokolja. Ez utóbbi érvre legyen szabad megjegyeznem, hogy a czikkiró sohasem vett részt oly tanácsban, hol kereskedelmi ülnök is helyet foglalt; a tanácskozás során történteket pedig a hivatali titoktartásnál fogva nem is tudhatta meg. ítélete tehát nem alapulhat tapasztalati tényeken. Mi birák ellenben egész másnak tapasztaltuk az ülnöki intézményt. Mihelyt megfelelő műveltségű és látkörü ülnökök kerülnek a tanácsba — és ma már van ilyen elég — kiváló szolgálatokat tehetnek. Már az 1910. évi november <;-én tartott jogászegyleti előadásomban fejtettem ki ez intézményre nézve a következőket: c Noha a kereskedelmi ülnöki intézmény nélkül is el lehet képzelni külön kereskedelmi hatáskört és kereskedelmi törvényszéket, nézetem szerint a kereskedelmi ülnökökre szükség van és az intézmény eltörlése káros volna. Az ülnöki intézménynek a jogászok között sok a támadója, de méltatlanul. Nem lehet azt mondani, hogy laikus elem;