Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - A jövedelemadónak a természetes személyekre vonatkozó szabályairól

74 ADÓ ÉS ILLETÉK. haszonhajtó fogla'kozás jövedelmét (ehhez az igazgatósági jutalékok és javadalmazások is sorozhatok); 4. a tőkevagyonból és egyéb (tőkekamat és járadékadó tárgyát képező) bevételekből eredő jövedelmet; 5. szolgálati viszonyból származó illetményekét és ellátásokat. De a törvény nemcsak az ezekből a jövedelemforrásokból származó bevételt rendel adó alá vonatni, hanem minden egyéb bevételi is, mely jövedelem s nem vagyonszaporodás jellegével bir. A törvény ennélfogva kimondja, hogy nem esik adó alá az a bevétel, mely ajándékozott vagy örökölt vagyonból, vagy életbiztosítási tőkéből, vagy ingatlanok és egyéb vagyontárgyak adásvételéből származó nyereségből ered. Ha azonban a vagyontárgyaknak adás-vétele ipars^erüleg eszközökéiik, vagy nyerészkedés egáljából történik, a törvény ezt már oly jövedelemnek tekinti, a mely adóköteles, kimondván azonban egyúttal, hogy ebben az esetben a nyereség mellett a veszteség is figyelembe veendő.* A törvény felsorolván a jövedelemadó alá nem eső rendkívüli bevételeket, melyek a vagyont növelik s nem a jövedelem alkotórészei, korántsem akarta azokat taxatíve felsorolni, a mint ez a javaslat indokolásából is kitűnik. Helytelen tehát a miniszteri utasítás, mely minden a törvényben külön meg nem emiitett rendkívüli bevételt, mint pl. a sorsjegy- és a sorsjátéknyereményeket jövedelem jelleggel bíró s igy adóköteles bevételnek nyilvánítja. II. Az adóköteles jövedelem. A törvény a nélkül, hogy a «jövedelem» fogalmát meghatározná, megállapítja egyrészt, hogy kik tartoznak jövedelemadót fizetni, másrészt pedigr hogy mit tekint adóköteles jövedelemnek. A törvény szerint jövedelemadó alá tartozik az országban lakó vagy itt rendes lakással biró magyar állampolgárok összes jövedelme.** Összes jövedelem alatt pedig a bármely forrásból eredő és bárhonnét (tehát akár az ország területéről, akár a külföldről) származó együttes (akár készpénz, akár értékkel biró egyéb) jövedelem értendő, melyből psak azok a levonások eszközölhetők, melyeket a törvény megenged. Az e levonások után fennmaradó rész alkotja az adóköteles tiszta jövedelmet. Adómentes ped g csak az a jövedelem, melyet a jövedelemadóról szóló töivény nyilvánít adómentesnek, mert a törvény az adómentes személyeket és az adómentes jövedelmeket taxatíve sorolja fel. (Minden egyéb más törvény által adómentesnek nyilvánított jövedelem tehát mint pl. a természetes személy tulajdonában levő koronajáradék, földhitelintézeti záloglevél |övedelme stb., a jövedelmi adó szempontjából adóköteles.) * L. a törvény 10. §-át. ** A külföldön lakó magyar állampolgárokról és a kiilfö'diekről s ez utóbbiak háromszorosan számítandó jövedelméről lásd a törvény 1. és 25. §-ait.