Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Az 1912. év magánjogi gyakorlata

BÍRÓI GYAKORLAT. teti. Szerzői törvényünkkel ez a cselekmény nem ellenkezik, de jogosnak talán még sem mondható. A kiskorú rendelkezése alá eső és az 1877 : XX. t.-cz. 3. §-a értelmében a kiskorú szabadjára hagyott vagyonba Curia 1 nem vonta bele a kiskorú által a gyárban elszenvedett testi sérülésből eredő kár megtérítése iránti igényt, miért is érvénytelennek tekintette a kiskorúnak egy kisebb összeg felvételéről szóló és az ennél nagyobb kárról való lemondást is tartalmazó nyilatkozatát. Ugyancsak az általános szabályt, mély szerint a kiskorúak terhes szerződést érvényesen csak a gyámhatóság jóváhagyásával köthetnek, alkalmazta Curia2 «a nem a kiskorú keresményére szorított, hanem nyilván annak összes vagyonából fizetendő kötbér» fizetésének elvállalására. II. A bontóperek felette számos döntéseiből némileg ujabbi húrokat penget az,3 mely szerint a nő férjét nem tartozik követni a férj rokonához, kinél az csak szívességből tartozik. A külföldre távozott nő nem panaszkodhatik. a miatt, hogy férje nem akarja lakhelyét ugyancsak külföldre áttenni.4 Az idézett esetben Curia ennek örökjogi következményeit a nő terhére levonta és őt az özvegyi jog szempontjából érdemtelennek nyilvánította. A házassági törvény 77. §; a pontján alapuló bontóokot nem honorálta Curia, midőn a korábbi bontóperben elutasított házasfél ujabbi hat hó eltelte előtt közeledési és kibékülési kísérlet nélkül visszahívást bocsáttatott ki. A házassági törvény 80. §. aj pontja alapján felbontatott a házasság, mert a férj oly részeges életmódot folytatott, hogy a menházba kellett magát felvétetni és ez okból nem tarthatta el feleségét.5 Az eset azért nevezetes, mert az actio libera in causa elvét a családjogi tilos cselekmény területén igyekszik értékesíteni. A kölcsönös tettleges bántalom — úgymond Curia 6 — sem az életközösség megbontására, sem az életközösség helyreállításának megtagadására nem ad jogos alapot. Homályban maradt ennél a döntésnél, miért nem tulajdonit a kölcsönös bántalmazásnak családjogi hatást ? Ha a bántalmazást az egyik fél kezdte, az ellenfél csak védekezett. Kétoldalú, együttes tettlegességnél pedig, mely úgyis vajmi ritka lesz, mindegyik fél létesített is tilos cselekményt és el is szenvedte azt. A házassági törvény 85. §-ának sugallata a kétoldalú vétkesség kettősen terhelő hatásait elismeri. Az ellen1 C. 1911 XI/jo. 4688. sz. Ügyv. L. 1911. évi 51. sz. 2 C. 1912 X/8. 191. sz. Magánjogi Dtár $92. 1. 3 C. 1911 XII/20. 2142. Magánjogi Dtár 89. 1. 4 C. 1911 XII/14. Magánjogi Dtár 9?. t. > C. 1912 VI 4. 5649. Magánjogi Dtár 21 j. 1. 6 C. 1912 IX, 17. UJJ. Ügyv. L. 42. sz.