Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 9. szám - Az 1871:XLIII. t.-cz-be iktatott államszerződés. 3. [r.]
Df KIRÁLYFI ÁRPÁD les korban kivándoroltak, közül hányan térnek vissza amerikai honlevéllel. Az e körülményekre vonatkozó adatok azonban nem voltak beszerezhetők. Az első irányban azért, mert az Unióban a honosítás körül egészen a legújabb időkig a legnagyobb rendszertelenség uralkodott, s a honosításnak államonként eltérő szabályozása és a honosításra illetékes bíróságok rendkívül nagy száma a honosítások központi nyilvántartását lehetetlenné tette.* De nem voltak beszerezhetők az adatok a másik irányban sem, mert a jelzett körülményekre vonatkozólag hatóságaink nem készítenek kimutatásokat; ugyanis sem a központi statisztikai hivatal nem terjeszti ki a visszavándorlásra vonatkozó adatgyűjtést a visszavándorlók honossági állapotának felvételére, sem pedig alispáni hivatalaink nem vezetnek nyilvántartást erre vonatkozólag. Nézetünk szerint azonban mindenesetre kívánatos volna, és egyáltalában nem járna különös nehézséggel, — ha a vissza1vándorlási statisztika a visszavándorlók honossági állapotának kimutatására is kitérj eshetnék. A kivándorlás közigazgatása szempontjából, első sorban a visszavándorlók védkötelezettségi viszoláláskor Magyarország területén az Egyesült-Államoknak 506 férfi polgára, továbbá — közelebbi megjelölés nélkül — még 89 «amerikai honos» férfi tartózkodott. (Az itt tartózkodó amerikai honosok számát, a mely adat a központi statisztikai hivatal kiadványaiban nem tétetik közzé, Szombathfalvy Albert miniszteri tanácsos ur volt szives velem közölni.) Minthogy ebbe a számba természetesen a hazánk területén tartózkodó született amerikai polgárok is bele vannak értve, a kiknek számát — tekintettel arra, hogy magában Budapesten, a budapesti amerikai főconsulatus szerint, mintegy 60 ilyen amerikai család él, — legalább is a fenti összeg egy harmadára kell tennüuk, ilyképen mindössze 100 — 150 volna az amerikai polgárként visszatart magyar honosok száma. Ennek az összegnek feltűnő csekély volta már önmagában is aggályossá teszj a bevallás szavahihetőségét. S ha most összevetjük ezt a számot a hivatkozott 1898 április 18-iki belügyminiszteri rendeletben felpanaszolt tapasztalati tényekkel, valamint azzal a ténynyel, hogy a budapesti amerikai főconsulatus becslése szerint több c-cnc tehető az Unióban polgárjogot nyert és Magyarország területére visszatért volt magyar állampolgárok száma, valamint ha utalunk arra a fentemiitett körülményre, hogy pusztán a visszatérő «amerikai magyarok» védkötelezettségének kérdésére vonatkozólag is évente mintegy 60—80 eset kerül hatóságaink elé, akkor nyilvánvaló, hogy a fenti bevallás nem fedi a valóságot, vagyis hogy az amerikai polgárjogot ilyen fraudulosus czélból megszerző személyek nem jelentik be amerikai honosságukat, hanem csak akkor lépnek fel az ő amerikai polgárlevelükkel, a mikor vagy maguk, vagy gyermekeik hadkötelezettségük teljesítésére felhivatnak. * L. erre vonatkozólag fentebb 7. füz. 1597. 1.