Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 9. szám - A közös költségek

704 D" TIHANYI LAJOS följebb csak az átmenet első éveire adta meg, * kétségtelent hogy Bosznia és Herczegovina költségvetésének megállapítása ma semmi részében sem tartozik a delegácziók törvényes jogkörébe s igy az nem is megállapítás, hanem csupán közlés czéljából terjesztetik a delegácziók elé. Bosznia és Herczegovina közigazgatása azonban közvetve mégis maga után vonta ama költségek tárgyi körének tényleges megnövekedését, melyeknek összege a delegácziók utján nyer megállapítást. Ez a megnövekedés azonban csak tényleges és csupán mint annak következménye áll elő, hogy e tartományok közigazgatásának vezetése az 1880: VI. t.-cz. 1. §-ára támaszkodva, olyan szervekre bízatott, melyek valósággal kö^ösfunctiókat is végeznek és pedig az 1867: XII. t.-cz. alapján szükségképen. Mikor a közös minisztérium az 1867 :XII. t.-cz.ben megállapitott íunctióján felül Bosznia és Herczegovina közigazgatását is vezeti, ezáltal a közös költségekben fedezetet nyernek oly tevékenység költségei is, a mely tevékenység nem az 1867: XII. t.-cz. szoros értelme szerinti közösügyi functió. ** Midőn tehát Bosznia-Herczegovina közigazgatása ebben a vonatkozásában a közös költségek tárgyi körének automatikus növekedését eredményezi, egyszerűen ama természetes jelenségnek egyik érvényesülése áll előttünk, hogy a mikor közös intézmény nem közösügyi functiót lát el, ennek költségei csak akkor és annyiban nyerhetnek külön fedezetet, a mikor és a menynyiben a valósággal közösügyi functió költségeitől eredetük szerint különváltan lépnek fel. Akár közös intézmény nem közös * Világosan kitűnik ez a törvény szavaiból, melyek imperalive mondják, «hogy ezen tartományok közigazgatása ugy rendezendő be, hogy annak költségei azon tartományok saját jövedelmeiből fedeztessenekn (1880 : VI. t.-cz. j. §. 1. bek.). És a hozzájárulásnak csak annyiban lehet helye, «ha és a mennyiben az azonnal teljes mértékben elérhető nem lenne» (u. o. 2. bek.). ** Bosznia-Herczegovinát érintő viszonyaink jogi természete kifejtésének természetesen nem ez a dolgozat a helye. Azt különben a Magyar Jogászegylet közjogi bizottságának az 1911. évi február hó 24-én tartott ülésén kíséreltem meg. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. Uj folyam. III. köt. 25. füzet és Bos^nia-Herc^egopinát érintő' viszonyaink jogi természete. Közjogi tanulmány. 1912.