Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 4. szám - Államfelügyelet az önkormányzatok felett
?'4 KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. cziáját, az állam egységét, a törvények és jog uralmát fenn akarjuk tartani; de ennyi egyúttal elegendő is, ha nem akarjuk az önkormányzatot a maga való tartalmától megfosztani és a kormány kénye-kedvének kiszolgáltatni. Az, a mit ma egyetemes államérdek alatt szokás érteni s a mely fogalom az államok többségében az államfelügyelet gyakorlásának a jogszerűséggel egyenlővé tett jogezime, az esetek túlnyomó részében jogi meghatározásokba foglalható. Az állam magasabb érdekei a partikuláris, a nemzetiségi érdekekkel szemben összeesnek a törvények uralmával, a joguralommal akkor, ha az államnak, a magyar nyelvnek, a magyar fajnak jogai a nemzetiségek, a részek érdekeivel szemben törvényes meghatározást fognak nyerni. És ha még igy se lenne az államérdek biztosítva, ott marad egyes különleges esetekre a kormány részére fenntartott jóváhagyási jog, ott marad a törvényhozás részére engedett alkalmi beavatkozási jog. Ellenben az államérdek, vagy egyenesen a c\éls\erüség jogi meghatározásokba nem foglalt, labilis fogalmait a legnagyobb helytelenség az államfelügyelet gyakorlásának lörvényes inditó okává avatni. Ebben az esetben a jogállamiság forogna koczkán és függne a változó kormányok becsületességétől és jogérzetétől ; mert ilyen czélszerüségi természetű kormányfelügyelet mellett a birói ellenőrzés lehetősége ki van zárva. A kormányfelügyelet gyakorlásának az lenne a legegyszerűbb módja, hogy a konkrét határozat kihirdetésétől számított bizonyos rövid határidő engedtetnék a főispánnak mint a kormány exponensének, az alispánnak — mint az önkormányzat hivatásos őrének és tiszti ügyésznek — mint a törvények őrének arra, hogy az általuk jogtalannak tartott határozat megsemmisítése iránt a kormányhoz felterjesztést tehessenek. Ugyanez alatt az idő alatt tehetnék meg az érdekeltek is jogorvoslatukat, ha ilyenek az uj rend szerint a kormányhoz még fenn fognak maradni. A mai komplikált jogorvoslati és felügyeleti rendszer ezzel természetesen elvesztené jogosultságát. A kormány a hivatalból vagy a felterjesztés alapján észlelt jogtalanság esetén a határozatot megsemmisítheti, természetesen mindig indokolva. A kormányhatározat ellen már az 1907. évi LX. t.-cz. is megadja a kellő birói védelmet a közigazgatási bíróságnál.* A birói ellenőrzés tárgya tisztán az a jogkérdés, hogy a törvényhatósági határozat jogtalan és igy a kormány megsemmisítése jogos volt-e. Mindaddig, mig a határozat meg nincs semmisítve, az érvényes és végrehajtható ; ép azért a kormánynak sietnie kell, hogy a megsemmisítést lehetőleg a kihirdetés és a hatályba lépés közti időben mondja ki. A miniszteri határozatot feloldó birói ítélet ipso facto azonnal végrehajthatóvá teszi a határozatot. * A közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, ha az a kérdés válik vitássá, vajon a miniszternek volt-e a törvény szerint joga ahhoz, hogy megsemmisítse a törvényhatóság határozatát (2. §. a) pont).