Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 4. szám - Államfelügyelet az önkormányzatok felett

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. nak kell kérnie az államtanácstól, nem pedig az önkormányzat fordu! panaszszal a kormányfelügyelet jogtalan tényei ellen. Európa államai mégis túlnyomó részt a másik, hoszabb utat választják, a melyet Poroszország után hazánk is követ, s a mely az államfelügyeletet a kormányra bizza és csak azután helyezi birói védelem alá. És ez az eljárás sokban indokolt. A bíróság csak panasz alapján járhat el, tehát az államakarategység hivatalból való védelmére nem alkalmas ; a birói eljárás lassabb, több költséggel jár. Ellenben Rényinek az az érve, hogy a kormányfelügyelet diszkreczionárius alapon való fenntartását a közigazgatás belső természete indokolja, nem fogadható el, mert ha el is ismerjük a czélszerüségi alapon való felügyelet alapjában véve vitás jogosultságát, még mindig követelhetjük egy államtanács-jellegü testület ellenőrzését (V. ö. Olaszország). Kiinduló pontunk tehát az, hogy a\ önkormányzat felelt államfelügyeletre szükség van és hogy e%t a\ államfelügy eletei legjobb a kormányra bi\ni. Ha tárgyalásaink keretéből a kormánynak kényszerköltségvetési jogát és az önkormányzati testületek feloszlatására vonatkozó hatalmát is kirekesztjük, az önkormányzati határozatokkal szemben gyakorolt áilamfelügyeletnek két sablonos módját lehet megkülönböztetni. Az enyhébb mód abban áll, hogy az önkormányzati határozatok önmagukban érvényesekké lesznek és a kormány csak utólag tehet kifogást egy vagy más czimen egyes határozatok ellen, ha ezek jogtalanságáról, czélszerütlenségérő1, stb. valami módon értesül. A szigorúbb mód pedig az — és e\t a következőkben megkülönböztetésül a közönséges felügyelettől gyámkodásnak fogjuk nevezni — a mely a hozott önkormányzati határozatok hatályát kormányjóváhagyástól teszi függővé. A kormány ténykedése az utóbbi esetben konstruktív eleme a határozat jogerős, illetve végrehajtható voltának, a mig az előbbi esetben csak egy már jogerőssé vált, esetleg végre is hajtott határozat megsemmisítését eredményezheti. Tévednek, a kik azt hiszik, hogy ez a formális különbség az önkormányzat önállóságára lényegileg is nincs befolyással. A logika és a gyakorlat ugyanis a legtöbb államban a felügyelettől a gyámkodást ugy különböztette meg, hogy mig a felügyelet tartalmát képező kifogásolási jog a törvények fenntartásának, az államakarat egységének vált a hirdetőjévé és szoros jogi korlátok közt maradt, — addig a gyámkodás az állam magasabb érdekeinek diszkreczionárius alapon való védelmében a jog területéről lesiklott. Magyarország a korlátlan kormánygyámkodás hazája. A Jogtudományi Közlöny 1911. evi 48. számában «Közigazgatási czentraiizáczió» czimén kíséreltük meg dióhéjba összefoglalni azokat a rendelkezéseket, a melyek nálunk a közigazgatási eljárás teljes központosítását eredményezik. Van eset, mikor valamely törvényhatósági határozat meghozatalához is már miniszteri engedély szükséges (1883. évi XV. t.-cz. 13. §.) ; de azonfelül a törvények és rendeletek egész halmaza sorol fel előzetes miniszteri jóváhagyás, Jogállam. XII. évf. 4. f. 20