Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Az egyoldalú ügylet. 2. [r.]

20 SZEMLE. alább alaptanai ki nem alakulnak, nem volna czélszerü azt kötelező tantárgygyá tenni. Moravcsik és Kármán ez aggályokat alaptalanoknak találják s a javasolt reformok mielőbbi megvalósítását sürgetik. — A s^oc^iális jog elméidé. Az ily czimü tetszetősen megirt értekezés szerzője Dr. S^irles Artúr budapesti ügyvéd nagy tudományos önmegtagadást és erősen gyakorlati érzéket tanusit, a mikor mellőzi a szokásos fogalommeghatározás szerkesztését, s e helyett a módszerből indul ki : a szocziális jog módszere a társadalmi adottságok analízise, mint nevezi : a szocziografiai módszer ; hordozója a szocziálpolitika, az a törekvés, hogy a szabályok mentől több egészséges ember jólétét mozdítsák elő. A Lothmar által megteremtett, Singheimertől továbbfejlesztett juristairányt szocziáldogmatikának nevezi, s a kollektív szerződének, meg a szakszervezeti jog példáján mutatja meg ennek a keletkezését és alkalmazását, rámutat ezeknek az alakulatoknak legfőbb jogászi érdekességére, a mi abban rejlik, hogy társadalmi uton az egyes ellenkező akarását kizáró, kényszerítő, közjogi erejű akaratok keletkeznek ; a szerző nagyon is jogász ahhoz, hogy a szabályok szabályait, az egész junstaságot mint feleslegest, elvesse. De helyesen utal arra, hogy a dogmák csak eszközök lehetnek, a miket a folyton változó anyaghoz és czélhoz kell alkalmazni, s ha kel!, könnyű szívvel feláldozni. (Ny.)