Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - A háború esetére szóló kivételes intézkedések

10 DF BALOGH ARTÚR szabály lehet. De a mi alkotmányunknak az az előnye, hogy nem a végrehajtó hatalomra van bizva annak megállapítása, mikor oly nagy a veszély az államra, hogy e rendszabály szükségesnek mutatkozik. Mert csak a parlament vagy a törvényhozó hatalom hatalmazhatja fel a koronát, ha szükségesnek látja, bizonyos rövid időre a Habeas Corpus törvény felfüggesztése által, hogy gyanús embereket, az okok megjelölésenélkül, elfogathasson, miként Rómában az állam egy diktátorban, egy határtalan hatalmú felsőbbségben keresett menedéket, ha azt hitte, hogy az állam veszélyben van. Azt a senatusi határozatot, melylyel az ily felsőbbség kinevezése rendszerint kezdődött: videant consules ne quid res publica detrimenti capiat — igy nevezték: Senatus consultus ultimae necessitatis ésily eszköz csak a legsürgősebb szükség esetén alkalmazható, miután a nép szabadságának egy részét rövid időre odaadja a. végből, hogy azt egyáltalán megtarthassa.» (Commentaries on the Laws of England. 17Ó5. I. 136.) Ámbár az ama korbeli jogállapotot tekintve legalább is vitatott a királynak szükségrendeletek kibocsátására vonatkozó joga, 1766-tól fogva pedig azt általánosan tagadják, bizonyos rendkivüli viszonyok közt a kivételes hatalom szükségességének indokolását ma is alig adhatjuk találóbban, mint ezt a nagy angol jogásznál látjuk. Hogy az államnak akár egyenesen alkotmányában, akár egyes külön alaptörvényeiben tagjaival szemben önmagára nézve gyakorolt hatalomkorlátozása s a mi ebből az egyesre nézve előáll: ennek szabadsága, illetőleg e szabadságnak nagyobb mértéke csak addig tartható fenn, mig a feltétel, mi mellett ez létrejött vagyis az államélet rendes, nyugodt folyása, fennáll; hogy általában az egyes és az állam viszonya nem lehet ugyanaz normális viszonyok közt és akkor, midőn az állam léte vagy békés fejlődése forog koczkán, akár Külső támadás, háború, akár nagyobb belső zavarok esetén: bizonyításra nem szoruló, általánosan elismert tételek. Rendkivüli viszonyok közt, átme-