Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1912-ben

BÍRÓI GYAKORLAT. sitit annak követelésére, hogy a biztosítási összeg a dolog helyreállítására fordittassék. A helyreállításra pedig a tulajdonjognál fogva elsősorban a tulajdonost kell felhatalmazottnak tekinteni (C. 3874/11., K. J. 56). VI. Visszkereset a károsító elten. A kártokozónak az az állítása, hogy a biztosított kárát a biztosító már megtérítette, valósága esetén csak a biztosítottnak a kereshetőségi jogára birna befolyással, mert helyébe a K. T. 483. §-a szerint a biztosító lép, ellenben a kártokozóra ez a körülmény csupán avval a jelentőséggel bír, hogy ily esetben a kárösszeget nem a biztosítottnak, hanem a biztositónak köteles megtéríteni. Ebből folyólag a kárösszeg megtérítésére kötelezettel szemben az, hogy a biztositolt kárát a biztosító megtérítette-e már, nem a sorrend tat fásának, hanem a biztosított kereshetőségi jogának a kérdése (C. 295/12., H. D. 129.). VII. Biztosítás megszűnése a biztosított vállalatnak más személy birtokába átmenése okából. Ha a biztosítási szerződés ily megszűnési okot előír, ugy a megszűnés nem vezethető vissza egyik fél egyoldalú és jogtalan cselekményére sem és ennélfogva a megszűnésből származó jogok éa kötelezettségek elbírálásánál a KT. 486. §-ának rendelkezései alapul nem vehetők, hanem mérvadók az általános magánjognak vonatkozó szabályai, melyek szerint ily esetben az előbbi állapot visszaállításaként mindegyik fél által visszatérítendő mindaz, a minek megtartása esetén a másik fél károsodnék. E szabályokból folyik, hogy miután a biztosítási díj a biztosító által elvállalt koczkázat ellenéitéke és így utóbbinak megszűntével a díjfizetési kötelezettség is megszűnik, a biztosított által a biztosító részére a szerződés megszűnése utáni időre előre lefizetett díj a biztosító által a biztosítottnak visszatérítendő. És visszatérítendő a biztosított által bélyeg és illeték fejében fizetett összegek arányos része is, mert ezt a biztosító a kincstártól visszakövetelheti. A rabaltvisszctléntés kérdése is az általános jogelvek alapján bírálandó el. Ezek értelmében pedig, tekintve, hogy a biztosított csak abban a feltevésben részesült díjengedményben, hogy a szerződés öt éven át marad hatályában: a biztosított a díjengedményt részben sem tarthatja vissza, mert nem tehető fel, hogy a biztosító a szerződés tényleges fennállásának rövid tartamára (két és fél év) tartam-engedményt egyáltalán adott volna (C. 805/911., H. D. 125.). VIII. Elévülés kezdete. Az elévülés mindaddig kezdetét nem veszi, a míg a biztosító az igényt véglegesen el nem utasította. (C 837/11., K. J. 100.). IX. Elévülési akadály. Az érvényesithetés időpontjától egy év alatt a biztosító kötelezettsége elévül, hacsak nem igazolja a jogosult, hogy a kereset indításában, illetve a kereset indításához szükséges adatok beszerzésében erőhatalom vagy vétlen baleset állal gátolva volt. Ilyennek az Amerikába költözés ténye nem tekinthető, mert ez őt rendelkező és cselekvő képességében nem gátolta (C. 868 11., H. D. 122.). X. Elismert igény elévülése. A biztosított a dijat több mint három