Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Büntetőtörvénykönyvünk reviziójának irányelvei

BÜNTETŐTÖRVÉNYKÖNYVÜNK REVÍZIÓJA. ,85 hangoztatott elvet, hogy a BTK. a nép számára készül, nem a pompás jogászi disztinkcziók, nem a §-ok formai szépsége, a finoman összevágó büntetési tételek kiczirkalmozása a fő, hanem az, hogy a törvény könnnyen érthető, egyszerű, főleg pedig olyan legyen, hogv a biró a felmerülő eseteket individualizálhassa, a megfelelő büntetés kiszabásában ne legyen formalisztikus szabályokkal megkötve. így a törvény pár évi alkalmazása alatt kiderült, hogy annak büntetéskiszabási rendszere oly rideg, formalisztikus, mely útját állja az anyagi igazság érvényesítésének, az 5 —10, 10—15 éves tételek, a hat •havi végső minimum teljesen békóba verték a biró kezét az enyhitésben, vagy a rendkívüli enyhítés erőszakos, sokszor törvényellenes alkalmazására kényszeritik; viszont a nagy bűntettesekkel szemben a törvény nem ad elég teret a szigornak, a társadalom biztosításának. Kiderült, hogy a mellékbüntetések -minden helyes elvi szempont nélkül ötletszerűen vannak az •egyes cselekményekhez illesztve; kiderült a hármas felosztás (bűntett, vétség, kihágás) gyakorlatiatlansága, a folytonos ingadozás, ellentétes Ítélkezés a bűntett és vétség megkülönböztetése miatt. Kitűnt, hogy a büntetési nemek is papiros-bölcseséggel lettek összeállítva, a «börtön»-büntetés a fegyház mellett teljesen felesleges s csakugyan 3 3 év alatt sem hajtottuk végre, a börtönre ítéltek ma is fogházban töltik ki büntetésüket, viszont épen a kisebb, de roppant gyakori fogházbüntetés rendszere és helyes végrehajtása egváltalán nincs biztositva. Mindezek a kisebb-nagyobb tökéletlenségek, szögletességek a gyakorlatban oly kirivók lettek, hogy a törvénynek előbb novelláris módosítása, majd teljes reviziója ugy az elméleti, mint a gyakorlati büntetőjogászok körében lassanként közös óhaj lett s a Szilágyi Dezső igazságügyminiszter által már 1890-ben készíttetett első Novella-javaslat, mely 1892-ben a képviselőház elé is terjesztetett, a BTK. 76. §-át kivánta módositani. A későbbi igazságügyminiszterek, igy különösen Plósz Sándor pedig a teljes revízió iránt is több tervezetet