Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Büntetőtörvénykönyvünk reviziójának irányelvei

BÜNTETŐTÖRVÉNYKÖNYVÜNK REVÍZIÓJA. ezek által kiőrlött új tudományokról, a gyűjtőszóval u. n. kriminológiáról, az el nem vitatható, hogy ez az immár több mint három évtizedes eszmemozgalom gyökeresen átalakította nemcsak a büntetőjogi irodalmat, de a tételes büntetőjogokat is. A mind csekélyebb körre szoruló klasszikus irány ortodox hivein kivül az igazság és a megtorlás eszméit többé sehol sem tekintik a büntetőjog alapjának s a büntetés czéljának megmagyarázására elegendőnek. A kik elfogadják, illetőleg fenntartják is ezeket a fogalmakat, azok mellett más. ujabb eszméknek is hódolnak. így a mai büntetőjogtudományban mondhatni uralkodó eszmék lettek: a társadulom védelme, mint a büntetőtörvény alapja és legfőbb czélja, a% egyépifés, vagyis a bűntettesek különböző osztályaival való különböző elbánás, igy különösen a fiatalkorú bűnelkövetők erkölcsi megmentése, javitónevelése s a patologikus okokból vagy rosszra való hajlamuk miatt kö%res-élves bűntettesek elleni erélyesebb és c^éltüdatosabb harc\, az ezektől várható merényletek hatályos megelőzése, a mi a büntetés helyett vagy mellett alkalmazandó különböző biztonsági intézkedésekkel érhető el. Ezek az eszmék, melyek az utolsó három évtized irodalmi harczai, a mind sűrűbbé vált különböző bünügvi congressusok vitái folytán jegeczesedtek ki és erősödtek meg, ma többé nem irodalmi óhajok, törekvések, hanem meghódították lassanként a törvényhozásokat is. A legutolsó 10—év óta a nyugati államok különböző kisebb-nagyobb törvényekkel igyekeznek az uj vezéreszméket megvalósitani, Svájcz, Németország, Ausztria és Szerbia pedig eddigi BTK.-eik teljes átdolgozására, illetőleg egészen uj BTK. készítésére határozták el magukat. Svájczban rövid idő alatt négy átdolgozása (1894, 1896, 1903, 1908) jelent meg egy egységes s a modern eszméket a legbátrabban felölelő büntetőtörvényjavaslatnak; Németország, melynek hivatalos körei sokáig a legkonzervativebb magatartást tanúsították a büntetőjogi reformmozgalmakkal szemben, 1909-ben mégis átdolgoztatta az egész BTK.-et, sok fontos kérdésben