Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A hatóság előtti rágalmazásról

A HATÓSÁG ELŐTTI RÁGALMAZÁSRÓL. 63 hamis tanuzásról és hamis esküről szóló fejezet után továbbá az «álnok gyanúsításról»> szóló fejezet előtt, tehát abban a csoportban, melynek mindenik önálló része az igazságügy elleni külön delictumról szól.* Hasonló okfejtéssel a német birodalmi törvénykönyv szerkesztésénél követték a porosz törvénykönyv példáját, mely a hamis vádaskodástól «falsche Anschuldigung» nem a becsületsértéseknek szánt fejezetben, hanem a cselekmény súlyosabb természetének megfelelőleg, külön rendelkezik. Ugyanazt a felfogást követi a magyar törvényhozó, midőn hivatkozással az 1843. évi törvényjavaslat elvi álláspontjára, közvetlenül a hamis tanuzás és hamis eskü után, tehát az igazságszolgáltatást megtévesztő delictumok csoportjában, foglalkozik a hamis váddal. E rendszeres elhelyezéssel egyenesen szembehelyezkedik a képviselőház igazságügyi bizottsága, midőn kihagyja a II. javaslat 217. §-át («egy évig terjedhető fogházzal és 1000 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : a ki a vád valótlanságát nem tudva, mást a hatóság előtt, valamely büntetendő cselekménynyel vagy fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelességszegéssel vádol») és a culposus vádat a rágalmazás (258. és 259. §§) esetei között felsorolván, összekeveri azt, a mit a törvényhozó a helyes megkülönböztetés tekintetéből elkülönített. A képviselőházi bizottság a szándékos cselekményt az igazságügy, a gondatlant a becsület elleni delictumként tárgyalja, s minthogy a törvényhozás többi tényezői sem igazították helyre a félreértésekre alkalmat szolgáltató átültetést az egyik fejezetből a másikba: a gyakorlat, különösen kezdetben, inkább volt te* Erről beszámol a minis-.eri indokolás a 21^.és 216. gj-hoz. Anyaggyűjtemény II. köt. J72. I ** «A ki valakit a hatóság előtt büntethető cselekményről alaptalanul vádol, de vádjának valótlanságát nem tudta, a hamis vád bűntettét nem kóveli el, a mint ezt a M. J. 217. §. kihagyásának indokolásában kimutattuk. De cselekménye másnak becsületcb'e pág, súlyosabban sérti, mintha valótlan állítását többek előtt tette volna, mit a törvény lagatma^ásként büntet, a bi/ottság tehát az ily alaptalan vád megícnyitcsét a polgári becsület megóvása tekintetéből s/ükségesnek találta és az iránt e §. intézkedett, mely a M. J. 217. s-at pótolja.* Löw: Anyaggyüjteméiiy II. 447. s köv. 1.