Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A valódiság bizonyításának megtagadása. A Btk. 264. §-ának 3. pontja alapján

A VALÓDISÁG BIZONYÍTÁSÁNAK MEGTAGADÁSA. 59 alkalmazható-e, melyek a törvényben irt és a törvény szerint alakított fegyelmi hatóságok (bíróságok)-tói erednek ? vagy elfogadhatók-e alapul az oly határozatok is, melyek egy-egy hatóságnak esetről-esetre kebeléből kiküldött fegyelmi tanács döntései? Nézetem szerint — és nézetemet a BTK. idézett indokolásában lefektetett alapelvre és arra a körülményre alapítom — hogy törvényhozásunk a fegyelmi hatóságokat minden oly esetben törvényben rendezte, a hol az egyéni felelősségre vonást a közhivatali vagy közmegbizatási viszonyban a közérdek és jogreng biztossága megköveteli — mondom — nézetem szerint — a BTK. 263. és 264. §. 3. pontjára csak akkor lehet hivatkozni, ha az Ítéletet vagy határozatot törvényben meghatározott fegyelmi hatóság (biróság) hozta meg. Csak ily döntés lehet bírói döntés, a^a?, «res }udicaia«. A fegyelmi jog rendezése számos törvényben található és pedig az állami hatalom minden ágában működő tényezőkre kiterjedőleg. A törvényhozás ezt az 1871 : VIII. t.-czikkel kezdette, midőn a birói hatalom gyakorlását rendezte. Azután folytatta amazt kiegészitve az 1871 : LI. t.-cz. (bir. végrehajtók) 1881 : LIX. t.-cz. (tőzsdebiróság), 1896 : XXVI. t.-cz. (közigazg. biróság), 1891 : XXXI. (konzuli főtörvényszék) és az 1895 : XXXVII. t.-czikkel (szabadalmi tanács). Továbbá rendezte a fegyelmi jogot az 1874: XXXIV. és XXXV. t.-cz.-ben (ügyvédek és közjegyzők), az 1881 : XXI. és 1886: XXIII. t.-cz. (községi és törvényhatósági tisztviselők), az 1881 : XXI. t.-cz. (fővárosi államrendőrség), az 1907 : XLIX. t.-cz. alapján kiadott 58654/907. sz. ker. min. rendeletben (máv. tisztviselői és alkalmazottjai), az 1899: XV. t.-cz.-ben (a képv. vál. kiküldöttek), az 1897: XX. t-cz.-ben (számvevőségi tisztv.) stb. itt mellőzhető csekély érdekű törvényes intézkedésekben. Különösen ki kell emelnem az 1876: VI. t.-cz. által felállított közigazgatási bizottságok széles fegyelmi hatáskörét ugy is mint elsőfokú, ugy is mint felebbviteli fórumét. A törvény gondoskodott a katonai bíráskodásról is, mely kihat a közös