Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Közigazgatásunk reformja

44 NÁVAY LAJOS a bürokratizmus tultengéseivel, valamint egyes helyi befolyások egészségtelen túlsúlyával szemben is. Ebből a szempontból vizs­gálva mai közigazgatásunkat, tapasztalhatjuk, hogy közigazgatá­sunk sem egyik, sem másik szempontból sem felel meg az előbb felállított normának. Bár talán paradoxonnak látszik is, de tény, hogy nálunk egyrészt a túlzott mérvű központosítás útját állja a társadalom minden szabadabb tevékenykedésének, hogy másrészt az önkormányzat lényegének tartott fegyelmet­lenség és rendszertelenség igen sok esetben egy olyan igazga­tásnak vált szülőjévé, a mely még ma is nem az egésznek, hanem egyes kiváltságolt osztályoknak érdekeit szolgálja — amannak háttérbe szoritásával. Az 1848-iki nagy átalakulások­ban csak a rendszert változtatták meg, ámde a módszer tekin­tetében bizony sok helyütt még elavult és tarthatatlan állapotok uralkodnak. Hitünk és meggyőződésünk, hogy társadalmi bajaink tekintélyes része, igy a köznép körében tagadhatatlanul fenn­álló és növekedő elégedetlenség is abban leli egyik magyará­zatát, hogy az állam eddig még nem volt képes annak az elsőbb­rendű feladatának megfelelni, a mely egy jó, gyors, pártatlan és szigorúan igazságos közigazgatással a jogok védelmét min­den polgárával szemben egyaránt biztosítja. És ha a mai állapotok egyesekre nézve talán igen elő­nyösek és kellemesek is lehetnek, ugy viszont számtalanok azok, a kik életük amúgy is nehezebb sorsában a szükséges védelmet nélkülözni kénytelenek. Ezeken az állapotokon segí­teni nézetünk szerint a jövő egyik legsürgősebb feladatát ké­pezi, feladat, mely csak ugy oldható meg, ha függetlenítve magunkat a szokásos és elavult jelszavak varázsa alól, a köz­igazgatás reformjának gyökeres megoldását teszszük munkálko­dásunk czélpontjává. Tisztában vagyunk a nagy nehézségekkel, melyek a czél megvalósításának útjában állanak, nehézségek, melyek erősen növekednek azáltal, hogy politikai vonatkozásuk mellett erősen társadalmiak is. Történelmi fejlődésünk és alkotmányos szabad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom