Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 8. szám - A mentelmi jog határai. 2. [r.]

BÁRÓ HORVÁTH EMIL cselekményazonosság fennforog-e az eljárás megindításakor előadott s az ítéletben megállapított tényállások között? 3. hogy az a bíróság hozott-e ítéletet, mely a mentelmi jog első felfüggesztését kérte ? s hogy 4. törvényes alakszerűségek és törvényes indokok alapján itélt-t a bíróság? 5. hogy nem forog-e fenn zaklatás esete? Deák Ferencz az 1839-iki országgyűlésen a kir. Curia Ítéleteinek törvényességét alaki és anyagi jog szempontjából vette felülbirálat alá s nyiltan kimondta: «hogy meg kell vizsgálni az ítéleteknek a szólásszabadságot érintő részét: vajon sértették-e a törvényt a birák, az országgyűlés előtt kell világosságra hozni». Majd ismét: «oly elveket állított fel (a Curia t. i.), a melyek törvényeinkben felállítva nincsenek, véteknek mondotta azt, a mi nem vétek s igy magát a törvényhozáson felülemelte, a nemzet szabadságát megszorító elveket állított fel Ítéletében, s annálfogva ezek az ítéletek — tisztán és határozottan mondom ki — törvénytelenek».* Hasonlóképen Tis?a Kálmán is a Ház ilyen jogát elismeri : «arról van itt szó, — úgymond — hogy a képviselőház tudomást szerezvén magának arról, hogy a törvényes bíróság a törvényes formák között ítélt-e, határoz a felett, hogy megadja-e vagy ne az engedélyt az elzáratásra? Mert nézetem szerint, ha a törvényes bíróság a törvényes formák között ítélt, akkor kiadni kötelessége; de ellenben fenn akarom tartani a Ház azon jogát, hogy ellenkező esetben meg is tagadhassa, s igy a Ház saját jogát és tekintélyét védje».** Itt látszólagosan összeütközik a bíráskodás felségjoga a Háznak azzal a jogával, hogy a jogerős bírói ítéleteket quasi felülvizsgálja. Voltak és nem kis tekintélyű tagjai a Háznak, a kik ezt megengedhetőnek nem tartották. Igy pl. Pauler Tivadar igazságügyminiszter, Várady Gábor és Rohonczy Gedeon * Deák F. beszédei I. k. 281. és }20. oldal. <* A képviselőház 1868 jun. 2>-én tartott ülésében a Böszörményi-eset felett.