Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 7. szám - Dr. Julius Flechtheim. Deutsches Kartellrecht. Mannheim, 1912 [könyvismertetés]

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 559 minimális árakat határozzák meg és a területi kartellek, a melyek az egyes termelőknek területi rayonokat osztanak be és ezáltal igyekeznek a szabad versenyt korlátozni. Ez utóbbiak a leglazább organisatiók. A szerző következtetéseit a német kartellek szervezetéből vonja le. Különösen a Rheinisch-westfálische Kohlensyndikat-tal és a kalisyndicatussal foglalkozik. Müvének végére néhány nevezetesebb kartell szerződéseit csatolja. Müve joggal számit érdektődésre. III. Joggyakorlat. A német Reichsgericht legújabb döntéseiből. i Annak a kifogásnak a jetentősége, hogy az okirat olvasattanul íratott alá. IQIf nov. Felperes fiának átolvasás végett átadott egy okiratot s aztán azt olvasatlanul aláirta, az okirat egész mást tartalmazván, mint a mit ő vélt, tévedés czimén megtámadta aláírás kötelező erejét. A II. fok elutasította a keresetet, mert a felperes szabad akarattal bizta fiára az okirat átvizsgálását, tehát annak következményeit viselnie kell. A Reichsgericht azonban megváltoztatta. Kiemeli, hogy az okiratnak el nem olvasása pusztán nem képezi okát a jogügylet megtámadásának, ha valaki tudatosan lemond a tartalom megismeréséről. Ha azonban valakinek jogosult feltevése van arra, hogy egy okiratnak bizonyos tartalma van, pl. előzetes megállapodások irásbafoglalásáról van szó, akkor az el nem olvasással kapcsolatos tévedés folytán megtámadhatja az aláírás jogerejét, hogyha egy más tartalmú okiratot irt alá. Felperes egy egészen más tartalmú okiratot vélt fiának átadni és annak jóváhagyása az elolvasás végett átadott, nem pedig az aláirt jogügyletre vonatkozott. A tévedés lényeges lévén, a keresetnek helyt kellett adni. 2. Beszámítás egy követelés részleges perlésével szemben Felperes követelését részleg érvényesiti, alperes beszámítást kér, felperes kéri a beszáll itassál alperest a követelés még be nem perelt részére utasítani. A beszámításnak hely adatik. A beszámítás egy kényszerű kielégítése az adósnak, mint hitelezőnek, a melynél az adós a maga ellenkövetelését feláldozza, hogy a hitelező kielégíttessék. A beszámítást kérő akarata épen csak arra irányul, hogy a hitelezőnek peresített követelése kiegyenlittessék. Őt arra kényszeríteni, hogy követelését egy másik még nem peresített követelés kiegyenlítéséért feláldozza, hiányzik minden jogalap. 3. Kötelezettségek vállalása egy jövőbeli egyesület részére, ipn április 11. A következő jogelv jutott kifejezésre : kétségtelen, hogy egy jogi személy keletkezésének stádiumában, bármiiyen jogi formák közt is történjék az alakulás, szükségessé válhatik oly jogügyleteket alkotni, a melyek az illető jogi személyt alakulása esetére kötelezzék. Ez a dolog természetében fek-