Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 6. szám - A külügyi közigazgatás. 4. [r.]

A KÜLÜGYI KÖZIGAZGATÁS. 4$l hetetlensége is bizonyos fokú biztosításra talál. Személyi adók és egyéb közszolgáltatások alóli mentességek a konzulok javára is biztosittatnak. E kiváltságokat egészükben tekintve, azok — legalább az európai kultúrával biró államokban — messzire maradnak a követségeknek a nemzetközi jog szerint járó kiváltságos helyzet mögött (v. ö. fentebb 2. §). Némely nem-keresztény államokban sokkalta nagyobb a c^ivih^ált államok kon^ulainak kiváltságos jogi helyzete; így a keleti, és^ak-afrikai stb. Ily államokban általában a diplomatákéhoz hasonló kiváltságos jogi állással (sérthetetlenség, területenkívüliség) bírnak. Mohammedan országokban a konzuloknak is biztosíttatott az a jog, hogy őrszemélyzetet (kavaszokat) tartsanak ; tolmácsaik (dragománok), a kik egyúttal jogi tanácsosaik, jelentős szereppel birnak oly perekben, a melyek alattvalóik és az illető ország alattvalói közt ottani bíróságok előtt folynak. Az idegen kondulok Magyarországon való jogi helyzete a föntebb id. konzuli egyezmények és egyéb idevágó nemzetközi szerződések szerint igazodik. A kiváltságos helyzetnek egész teljességét azonban, a mely idegen konzuloknak nyugati államokban egyáltalán kijuthat (v. ö. föntebb), Magyarországon is csak azok a konzulok élvezik, a kik az illető külföldi államnak alattvalói; nem élvezik azt tehát pl. a magyar állampolgárok, a kiket valamely külföldi állam itt tiszteletbeli konzulává nevez ki. Az utóbbiakra vonatkozólag — külföldi megbízatásuk alapján — a magyar állam nem akarta sem hatalmát föladni, sem a közteherviselés körüli általános polgári kötelességüket megszüntetni. Ily értelemben külön is rendelkeznek a konzuloknak némely közszolgáltatás alól való mentességét megállapító törvények (1909: X. t.-cz. 4. §. 3. p.: 1883 : XXIII. t.-cz. 6. §.) és ilyen értelemben magyarázandók pl. a közúti törvénynek ama szakaszai is, a melynek alapján a külföldi államok konzulainak utadótartozás, közmunka és közúti vámdijak alól való mentessége megállapítható (1890:1. t.-cz. 25. §. a) p.; 49. és 99. §.). A mennyiben a konzulok, ha nem magyar állampolgárok, a személyt terhelő állami adók alól mentesek, az ilyen adók után kivetett törvényhatósági és községi pótadók alól is mentesek. A nem a személyt, hanem az ingatlant pl. Magyarországon magántulajdonukat képező földbirtok vagy ház után járó adók alól mentességet ők sem igényelhetnek; ezt a konzuli egyezmények külön is ki szokták kötni. A bűnvádi perrendtartás (1896: XXXIII. t.-cz. 51. §.) szintén világosan megkülömbözteti a területenkívüliségtől az itteni 2Q*