Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 6. szám - A külügyi közigazgatás. 4. [r.]

A KÜLÜGYI KÖZIGAZGATÁS. 449 A külföldi államok területének osztrák-magyar konzuli hivatali kerületekre való beosztását a hivatalos lap minden év elején közli. A külföldön lévő osztrák-magyar konzulátusok (effectiv és tiszteletbeli főkonzulatusok, konzulátusok, alkonzulatusok, konzuli ügynökségek) száma ezidőszerint kerekszámban 500. A személyzetükről Magyarország Tiszti Czim- és Névtára és a cs. és kir. Külügyi Szolgálat Évkönyve nyújt áttekintést; utóbbi az egyes konzulátusok hivatali kerületeinek beosztását is tartalmazza. A magyar állam területén (8 városban) működő külföldi konzulátusok száma 65. Addig is, mig a külügyi közigazgatásban használandó jelvények kérdése végleges rendezést nyer (v. ö. fentebb 2. §.) az osztrák-magyar konzulátusok az eddig használt jelvények (czimer, czimerpajzs, pecsét, lobogó) alkalmazására kötelesek. Ha a czimerpajzson német fölirat is van, magyar fölirat is alkalmazandó (1900. évi 58620/10. sz. közös külügym. rend.). A konzulátusok által használandó lobogó: az osztrák tengeri lobogó- és a magyar nemzeti lobogónak két egyenlő nagyságú mezőben egymás mellé helyezéséből összeállított tengeri kereskedelmi lobogó (1869. évi 416/H. P. közös külügym. rend.). A konzulátusok nem^etkö^i jogi helyzete. Minthogy a konzulok és személyzetük nemzetközi jogi helyzete a nemzetközi jogban nem talált oly egységes szabályozásra, mint a követségeké: két államnak egymáshoz való viszonyában konzulaik kölcsönös jogi helyzetére nézve rendszerint az államok közt kötött nemzetközi szerződés vagy szokásjog, részben országos törvények és rendeletek szolgálnak irányadókul. Ehhez képest aztán a konzulátusok jogi helyzete is, legalább bizonyos mértékben, országonkint eltérő lehet. A nemzetközi szerződések külön kategóriáját képezik az éppen e tárgyban kötött konzularis egyezmények. Az 1867 előtt Ausztria által kötött konzuli egyezményeknek tartamuk egész idejére Magyarországra is kiterjedő érvénye a Magyarország és Ausztria közt kötött első vám- és kereskedelmi szövetségben elismertetett (1867: XVI. t.-cz. II. czikke); azóta a szövetségi határozmányok, most pedig a két állam közt kötött keresk. és forgalmi szerződés (1908:XII. t.-cz. II. czikke) szerint harmadik államokkal ily egyezményeket a két állam együtt köt. tályu lőkonzulok, az I. és II. osztályú követségi tanácsosokkal, a konzulok a követségi titkárokkal, az alkonzulok a követségi attachékkal állanak egy rangosztályban. A konzuli ügynökök a konzuli tisztviselők állományában rangosztályba sorozva nincsenek. Jogállam. XI. évf. 6. f. 29