Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 6. szám - A külügyi közigazgatás. 4. [r.]

A KÜLÜGYI KÖZIGAZGATÁS. 447 nem zárja ki azt, hogy a hazai magasabb hatóságokkal közvetlenül is érintkezhetnek (v. ö. fentebb 2. §. jegyz.) vagy pl. a keresk. és földmiv. minister fölhívására, azok hatáskörébe tartozó ügyekben a kivánt jelentések közvetlenül e ministerekhez való megtételére köteleztessenek (1908: XII. t.-cz., XI. czikk 3. bek.); egyes intézkedéseikre nézve a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság fölebbviteli fórumot képez (pl. 1901. évi 10833. sz., '9°6. évi 25347. sz. keresk. min. rend.); magyar kir. állami anyakönyvvezetői minőségükben való egyes határozataikra nézve felsőbb fokon m. kir. bíróságok járnak el (1895. évi 3^3 min. eln. sz. rend.; V. ö. 1904: XXXVI. t.-cz. 18. §.). Az osztrák-magyar konzulátusok szervezetét és személyzetük szolgálati viszonyait nagyobbára legf. rendeletek és közös külügyministeri rendeletek állapítják meg.42 A konzulok nemzetközi jogi helyzete korántsem oly egységes, mint a hogyan a nemzetközi jog a követekét szabályozta. A konzulok jogi helyzetére nézve az államok közt kötött nemzetközi szerződések (1. alább) — főleg az u. n. konzuli egyezmények — irányadók. A konzulok rangosztályait sem a nemzetközi jog, hanem maga a küldő állam határozza meg. Az osztrák-magyar konzulátusok: 1. főkonzulatusok (consulat général); 2. konzulátusok (consulat); 42 Az osztrák-magyar konzulátusok szervezetére és hatáskörére nézve : Malfatti di Monté Tretto, Handbuch des österr.-ungar. Konsularwesens, Wien, 1904., két kötet. Az első kötet rendszeres földolgozása a konzuli ügyre vonatkozó jogszabályoknak; a második kötet jogszabálygyűjtemény, a melyben az e mü szövegében idézett rend.-ek is nagyobbára föltalálhatók. A konzulátusi ügy, bár a mindennapi közgazdasági és jogi élettel igen szoros vonatkozásai vannak, a magyar jogi irodalomban — Lers V.-nek a konzuli bíráskodást tárgyaló müvétől (Bp. 1904.) eltekintve — önálló feldolgozásra még nem talált. A közkézen forgó közigazgatási jogi és nemzetközi jogi magyar müvek csak igen vázlatosan foglalkoznak vele. Bővebben foglalkozik vele a Márkus-féle M. Jogi Lexikon II. köt. 627—670. lapok czikkeiben ; ugyanitt a «consul» czimszó alatt található a hazai közgazdasági folyóiratok idevágó czikkeinek felsorolása. Az osztrák irodalom összeállítása a Mischler-Ulbrich-féle österr. Staatswörterbuch III. köt. 170. és 199. lapjain.