Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 6. szám - Magyar közjog német nyelven. 2. [r.]

438 POLNER ÖDÖN kifejezés használatának kérdésére) tér vissza és megállapítja, hogy ezt az 1868 nov. 17-én kelt legfelsőbb kézirat elintézte az által, hogy az «Ausztria-Magyarország»> vagy az «osztrák-magyar monarchia') elnevezések használatát irja elő, és azt állítja, hogy ezzel a paritás a nemzetközi forgalomban is behozatott. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy szerzőnek az az állítása is téves, a mely szerint az idézett kézirat a jelzett két kifejezést állapította volna meg, mert az az «osztrák-magyar monarchia», és «osztrák-magyar birodalom» kifejezéseket irja elő). Konstatálja ezután, hogy gróf Andrássy Gyula miniszterelnök javaslatára hozott ez a határozat tiltakozás volt ugy a czentralizáczió, mint a föderalizmus ellen, és hogy a cs. kir. állami levéltár igazgatója, Arneth Alfréd az utolsó pillanatig a mellett küzdött, hogy az Ausztria név az egész monarchia számára megtartassák, azonban hiába! Végül a delegáczióra vonatkozó ebben a szakaszban megállapitja szerző, hogy további lépés volt a törvényes paritáshoz az L889 okt. 17-én kelt legfelsőbb elhatározás, a mely kimondja, hogy a közös intézményeket és ezek között a hadsereget is ezután a «császári és királyi» jelzővel kell nevezni. íme ez szerzőnek a módszere, melylyel könyvének többi részeiben is találkozunk: semmi rendszer, csupa ötletszerűség, sok felesleges, hibás állitások, a lényeges pedig hiányzik! Mielőtt szerző a megkezdett fonalon, vagyis az 1867: XII. törvényczikk rendelkezéseinek nyomán tovább haladva az abban érintett többi kérdés tárgyalására térne át, a 65. §-ban közbeszúrja Bosznia és Herczegovina kormányzatát. Ha helyeseltük, hogy szerző Magyarország és Ausztria közti viszonyt külön fejezetbe, a munka végére helyezte, nem helyeselhetjük, hogy Bosznia és Herczegovina igazgatásáról és jogállásáról szóló részt ebbe a fejezetbe helyezte, mert különösen mióta az annexió kinyilváníttatott, Bosznia és Herczegovina tekintetében a két állam viszonya egészen más szempont alá esik, mint a közös ügyek tekintetében fennálló viszony. Bosznia és Herczegovina nem u. n. közös ügy. Bosznia és Herczegovinának közös szervekkel