Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Alaptőke-felemelés a tartalékalap felhasználása és a társasági vagyon nagyobbra értékelése utján; (A budapesti kir. itélőtáblának 1912. évi márczius 14-én 545/1912. V. sz. a. kelt határozatához.)

BÍRÓI GYAKORLAT. A mint a most leközölt indokokból az kétségen kivül kitűnik, a budapesti tábla azt a kérdést dönti el, hogy minő hatáskör illeti meg a c\égbiróságot a mérleget megállapító közgyűlési hatáio^ailal szemben és azt a körülményt, hogy az addig kisebb értékben szerepeit vagyontárgyak nagyobbra értékelése alaptőke-felemelés czéljából történt, nem tekinti elég lényegesnek a tekintethen, hogy ennek folytán a czégbiróságot a mérlegmegállapitó közgyűlési határozattal szemben megillető felügyeleti hatáskör módosulást szenvedne. A budapesti kir. ítélőtáblának ez a felfogása, nézetünk szerint, igen alapos kifogás a!á esik, mert egészen más a czégbiróság helyzete a) az évi mérleget megállapitó közgyűlési határozattal, mint b, a tá^a->ági vagyon bizonyos részeit alaptőke-felemelés czéljából nagyobbra értékelő és ezt az értékelést a mérlegben is feltüntető, alapszabály-módositást megvalósító közgyűlési határozattal szemben. Ad a). Egészen röviden hivatkozunk arra, hogy a K. T. 198. §-a értelmében az igazgatóság köteles az évi mérleget megszerkeszteni, az évi közgyűlés megtartása előtt nyolcz nappal közzétenni, a czégbiróságnál haladéktalanul bemutatni; köteles az évi mérleg felállításánál a 199. §-ban részletesen felsorolt szabályokat pontosan betartani, felelős a felügyelőbizottsággal együtt az évi mérleg helyes felállításáért (200. §.) és tagjai három hónapig terjedhető fogságra itélendők, ha a mérleg felállításánál törvényellenesen jártak el. (218. §.,3. p.). E mellett az évi mérleg csakis abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha azt a közgyűlés megállapítja. (179 §• 2., p.) A törvénynek most vázolt intézkedései mellett az évi mérleg kétszeres alapon is jut a czégbiróság felülvizsgálata alá ; egyrészről a 198. §. alapján, másrészről a 180. §. alapján, a midőn a czégbiróság a mérleget megállapitó közgyűlési határozatot vizsgálja felül. A törvény- vagy alapszabályellenes mérleg ellen ezenkívül megtámadási jog illet meg m nden egyes részvényest. (174. §.). Igen nehéz és birói gyakorlatunkban még koránt sem eldöntött kérdés most már az, hogy az évi mérleget, illetve az azt megállapitó közgyűlési határozatot felülbíráló czégbiróság hatásköre mire terjed ki ? Csak nagyon röviden emlékeztetünk arra, hogy a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék czégbirósága 1910-ben azt a gyakorlatot akarta meghonosítani, hogy a a biztosító »-részvénytársaságok mérlegeit, a társaság költségén, szakértők által megvizsgáltatja (1. Nitsche Győző : A c\ég)og köréből. Külön lenyomat a Jogtudományi Közlöny 1910. évi számaiból 30. és köv. 1 ). A budapesti kir. Ítélőtábla akkor foglalkozott ezzel a kérdéssel és 1860, 1910. V. sz. végzésében azt a kijelentést teszi, hogy a míg a czégbiróság a közgyűlési jegyzőkönyveket nemcsak alaki, hanem anyagi szempontból is megbírálhatja, addig a mérlegre nézve, a mely a bíróság előtt ismeretlen adatokra támaszkodó számlatételeknek