Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Alaptőke-felemelés a tartalékalap felhasználása és a társasági vagyon nagyobbra értékelése utján; (A budapesti kir. itélőtáblának 1912. évi márczius 14-én 545/1912. V. sz. a. kelt határozatához.)

BÍRÓI GYAKORLAT. Ennek a bírói kijelentésnek értékelésénél különösen két kérdésnek általános alapon való taglalása mutatkozik szükségesnek : L minő körülmények és feltételek fennforgása esetében jogosított a r.-t. ság tartalékalapját uj kibocsátású részvények értékének fedezetére fordítani, és II. a mérlegbe felveti vagyontárgyaknak alaptőke-felemelés c\él)ából nagyobbra éltékelésénél milyen mértékben éivényesülhet a cégbíróságnak ellenőrzési- és felügyeleti joga '. I. Az első kérdés eldöntésével már régebben is foglalkozott bírói gyakorlatunk, a nélkül, hogy az arra vonatkozó lényeges jogi szempontokat kimerítően kidomborította volna. A mint az ismeretes: a marosvásárhelyi és a temesvári ítélőtáblák ellentétes álláspontot foglaltak el a tekintetben, hogy megengedhető-e az uj kibocsátású részvények értékének a tartalékalappal avagy annak egy részével való fedezése.* A marosvásárhelyi törvényszék 1894 márczius 23-án 2139. és a ma" rosvásárhelyi tábla 1894 május 8-án IÓJI.SZ. a. hozott határozataikban megsemmisítették a « Nyárád-szeredai s vidéki széke'y takarékpénztár r.-t. »nak azt a közgyűlési határozatát, a mely szerint az addigi 25,000 frt alaptőkét a tartalékalapból 25,000 frt elvételével akként szándékolták 50,000 forintra felemelni, hogy a részvényeseknek az addig 50 forint névértékű részvények helyébe 100 forint névértékű uj részvényeket adnak. A törvényszék indokul azt hozta fel, hogy a folyamodó részvénytársaság alapszabályainak pi-ik §-a meghatározz^ 0 tartalékalap rendelteiését, a melytől azt a közgyűlés el nem vonhatja, különben is ez a művelet a K. T. 148. §-ába ütközik és igy, mind a mellett, hogy az ellen egyetlen részvényes sem tiltakozott, — mint semmis, birói jóváhagyásban sem részesíthető. A marosvásárhelyi tábla ehhez még hozzátette, hogy a K. T. jpg. §-ának 4.. pontja értelmeben a tartalékalap az alaptőkevei egy tekintet alá esik, arra tehát a részvényesek a társaság fennállása alatt — tekintve, hogy annak határozott rendeltetése van (az eldöntés alá került esetben : a veszteségek fedezete) — igényi nem tarthatnak. A temesvári törvényszék és ítélőtábla döntése alá a következő eset kerük : a közgyűlés a tőkeemelést akként akarta megvalósítani, hogy a 15,898 frt-ot kitevő tartalékalapból 10,000 frtot 200 drb á 50 frt névértékű uj részvények kibocsátására fordít és minden két drb régt részvény után egy drb uj részvényt ad. A törvényszék a K. T. 148. §-ának tilalma alapján megtagadta a közgyűlési határozat bejegyzését. A tábla azonban érvényesnek jelentette ki ezt a határozatot, a következő indokok alapján : a K. T. nem tartalmaz tiltó rendelkezést arra nézve, hogy a a részvényeseket * A szóban forgó határozatok, Wettsteih Gyula megjegyzéseivel együtt, a «PoIgári Törvénykezési) («Bi'mtetőjog Tárá»-nak melléklete) XXIX. kötetének 121. és köv., továbbá 1?? és 1^4. lapjain közöltettek.