Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - A fájdalomdij (optk. 1325. §.) és a Btk. 311. §-a. - A Btk. 311. §-a hatályon kivül helyezte-e az optk. 1325. §-át?

384 TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. kát végző edzett ember nem érzi ugy a fájdalmat, mint a gyönge testalkatú. Ez a döntő szempont és nem a sértett társadalmi állása. Minden egyes esetben az a kérdés döntendő el, hogy a fájdalomdíj milyen összege felel meg az elszenvedett fájdalom felismerhető heves • ségének és tartamának. A sértett vagyoni viszonyai nem jöhetnek figyelembe, ép úgy a sértőé sem, mert igaz ugyan, hogy a szegény ember sokkal kevesebb összeggel tud magának élvezetet szerezni s igy elszenvedett fájdalmáért kevesebb összeggel vigasztalható, mint a jobbmódu, de mivel a törvény előtt mindenki egyenlő, nem lehet a szegény fájdalmát kevesebbre becsülni, mint a gazdagét. A sértő vagyoni viszonyai pedig azért nem jöhetnek figyelembe, mert ennek figyelembe vétele ellenkeznék azzal az alapelvvel, hogy a fájdalomdíj nem bir a magánjogi büntetés jellegével. Ebből az alapelvből folyik az is, hogy bármilyen súlyos vétség esetén nem szabad a fájdalomdíjhoz semmit sem hozzáadni és bármilyen enyhe vétség esetén nem szabad abból semmit sem elvenni. A fájdalomdíj kiszabásánál ügyelni kell arra, hogy a fájdalomdíj csak a kiállóit fizikai fájdalomért — tehát nem minden elképzelhető kellemetlenségért — van hivatva enyhítést, kárpótlást nyújtani. A fájdalomdíj megfizetésének kötelezettsége a sértő örököseire is átszáll, azonban a sértettnek a fájdalomdíjhoz való igénye csak abban az esetben száll át a sértett örököseire, ha a sértett ez iránt még életében pert indított, vagy egyezség által egy számszerűleg meghatározott követelésre szert tett» (Stubenrauch). A magyar polgári törvénykönyv 1900. évi tervezete sokkal tovább megy a fájdalomdij megállapításában, mint az optk. 1325. §-a abban a tekintetben, hogy szándékos sértés esetén az elégtétel megállapításánál nemcsak a kiállóit fizikai fájdalomért ad elégtételt, hanem a félelemért, ijedtségért, aggodalomért és a tiltott cselekmény folytán kiállott minden egyéb kellemetlenségért is, de viszont szűkebb körű abban a tekintetben, hogy míg az optk.-ben szabályozott fájdalomdij a sértés dolosus vagy culposus voltára tekintet nélkül követelhető, addig a tervezet szerint (1140. §.) a nem vagyoni kár megtérítése csak abban az esetben követelhető, ha a sértés szándékos volt és ha azt a\ eset körülményei és a méltányosság indokolják ; abban a tekintetben, hogy a fájdalomdíjhoz való igényátruházás, öröklés és végrehajtás tárgya csak akkor lehet, ha a jogosult a keresetet megindította, a Tervezet és az optk. azonos rendelkezéseket tartalmaznak. Dr. Harmath Jenő.