Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - A fájdalomdij (optk. 1325. §.) és a Btk. 311. §-a. - A Btk. 311. §-a hatályon kivül helyezte-e az optk. 1325. §-át?

380 TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. •dalomdijat a polgári bíróság részéről meg nem itélhetönek kimondani czélozná (1911. G. 244. Erd. Jogi Közi. 1911. évi 50. sz.).» A Curia 1904. évben megítéli a fájdalomdijat «a sértett társadalmi állására és a fennforgó körülményekre figyelemmel, mert a Btk. JII, §-a nem zárja ki a fájdalomdíj megítélését (3739/904. Grecsák X. köt. 204. lap)». de már 1905. évben így érvel: «A testi sértés miatt fájdalomdíj még az ország azon részeiben sem követelhető, a melyben az optk. van érvényben, mert a B,k. 311. >j-a a fájdalomdíjról nem szól és mert ennek (t. i. a Btk.-nek) — a mely az ország egész területére kiterjed — 485. ^-a által az optk. 1325. § ának a fájdalomdíjra vonatkozó rendelkezése is hatályon kivül helyezettnek tekintendő (1441 905. Grecsák XIII. köt. 361. lap).» Érdemesnek látszik foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy melyik a helyes álláspont. E kérdés eldöntésének kiindulási pontja annak vizsgálata és megállapítása, hogy a büntető törvénykönyv készítésekor a törvényhozásnak egyáltalában lehetett-e az a czélja, hogy egy érvényben levő magánjogi szabályt hatályon kivül helyezzen ? Véleményem szerint a törvényhozó erre nem gondolt és nem is gondolhatott. Első sorban a büntető törvénykönyvnek anyaggyüjteményéből merítem érveimet. A büntető törvénykönyv 311. i;-ának indokolása utal a 292. §. indokolására, hol az áll : «e szakaszra, ha rendes polgári törvénykönyvünk volna, nem lenne szükség, de ez hiányozván s a gyakorlat nem lévén minden tekintetben megfelelő, a\ útmutatást felveendőnek tartottuk». Ebből az tűnik ki, hogy a büntető törvény a kártérítésre nézve csak tájékoztató útmutatással akart szolgálni ott, a hol polgári törvénykönyv nincs, a miből az is következik, hogy azon a jogvidéken, hol polgári törvénykönyv van, az útmutatásra szükség nincs s így annak létoka is megszűnik. De különben is a Btk.-nek 311. és 485. §-aiba csak erőszakkal lehet belemagyarázni azt, hogy a hatályban levő optk.-nek a kártérítésre vona'kozó rendelkezését hatályon kivül helyezni szándékozott volna, mert a 485. §-nak szokásos abrogatorius rendelkezése nem vonatkozhatik egyébre, mint a korábbi büntető jogszabályokra. E mellett szól a büntető törvényt életbeléptető 1880 : XXXVII. t.-cz. 1. §-a, a mely szerint hatályukat vesztik a törvényeknek, rendeleteknek, szabályoknak és szabályrendeleteknek mindama rendelkezései, továbbá a szokásjognak mindama megállapításai, melyek a magyar büntető törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát képező valamely cselekményre vagy mulasztásra büntetést határodnak,