Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Magyarország és Ausztria kapcsolatának jogi alapjai

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. 577 Magához a mélyen járó eszmemenethez hozzászólni éppen annak általános, egy világ- és életfelfogást képviselő tartalma miatt nehéz is, fölösleges is. Egy régi könyvből idézte az előadó, mint bizonyította be annak szerzője a Corpus Juris-ból az asszonyi állatnak kilenoz főbenjáró bűnét. Az asszony azóta sem javult ; a férfi az eddigi bűneihez — hozzátanult még kilenczet. A tizedik, a mihez mindig értett, az, hogy nem vallja be, ha felismerte, hogy hibázott, s hogy nála is két dolog a helyeset tudni és a helyeset cselekedni. A szerencse csak az, hogy nem az ember csinálja a világtörténelmet, hanem a világtörténelem az embert; s az evoluczió törvénye épugy a maga eszközévé teszi az emberek hibáit és fogyatékosságait, mint képességeit. Az az osztatlan figyelem, a mely S^ás^y-Schwar^ szavait Szegeden követte, legjobban mutatja, hogy van bennük érzék a haladás iránt; s ha sok diszitő jelzőnk, a melylyel tele szoktuk magunkat aggatni, humbug is : a magyar lovagiasság — a jogban legalább — nem az: mert mig Francziaországnak még 1907 június 21-én és július 13-án törvényt kellett hozni a feleség vagyoni függetlenségéről, addig ezt és sok mást már Werbőczy, mint ősi és tiszteletreméltó szokást jegyezte föi. Hogy a praxisban mennyit ér ez a tiszteletreméltó szokás, azt nem kutatom ; utóvégre olyan házastársi praxist is ismerek, mely szerint az asszony osztja ki a férjnek a napi tízórai zsemlére való obulust Azt az egy bizonyságot a történelem mindenesetre már megadta, hogy a férfi nem mindig volt méltó a neki juttatott uralkodó szerepre ; s gyávaságának nem csekély bizonyítéka, hogy olyan nagyon nehezen szánja rá magát arra, hogy a nőnek megadja — nem az önállóságot, hanem az önállóvá létei lehetőségét. Ha a nő annyira alsóbbrendű lény, miért fél attól, hogy vele megmérkőzzék ? S ha a mérkőzéstől annyira fázik, mi alapon becsüli le ellenfelét ? M. KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. Magyarország és Ausztria kapcsolatának jogi alapjai. Dr. Poiner Ödön min. tanácsos, a budapesti egyetemen a közjog cz. rk. tanára ez év április 5-én tartotta a Magyar Tud. Akadémián székfoglalóját. Ez alkalommal «Magyarország és Ausztria kapcsolatának jogi alapjai* czimü értekezésének egyik részét olvasta fel, melyben a következő eredményekre jutott. A Magyarország és Ausztria kapcsolatának jogi alapjait képező 1723 : I. és II. t.-cz. és az 1867 : XII. t.-cz. rendelkezéseinek jogi természetére nézve még a magyar közjog mivelői között is eltérők a felfogások, annái nagyobb az eltérés a magyar és az osztrák közjog álláspontja között. Az