Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Daruváry Alajos;(1826-1912)

374 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. Másodelnöki működése tehát összeesik Csemegi Károlynak tanácselnöki működésével. Daruváry az első, Csemegi a második büntető tanács elnöke volt. Daruváry nagy tekintélye ellenére is a büntető judikaturát tulajdon képen Csemegi irányitolta, bár a két férfiú a legtöbb esetben egyetértett az alapvető elvekre nézve. Daruváry és Csemegi egymással békésen összefértek. Mindegeik elismerte a másik érdemeit, habár merült fel köztük ellentét, a mely főleg abból származott, hogy Daruváry kezdettől fogva az osztrák büntetőjog em'őin nevelkedett, mig Csemegi az ujabb európai jogtudományból merítette tudását s az Ítélkezésben is megnyilatkoztak az elvei. Hogy ennek daczára mindig tisztelettel emlegette a másodelnök tudását és birói qualitását : ez legnagyobb bizonyítéka Daruváry kétségtelen jogászi nagyságának. További bizonyítéka ennek az, hogy Daruváry nemcsak mint biró, hanem a jogi élet más területein is előkelő szerepet vitt. Az 1879-ik évi magyar jogászgyülés egyik alelnöke volt, ki az elnök akadályoztatása miatt az üléseken elnökölt; résztvett a keresk. és váltótörvény megalkotásában; 1892-ben elnöke volt a Btk. novelláját és módosítását előkészítő bizottságnak; 1897. év óta pedig a főrendiház egyik alelnöke volt. Erdemeinek elismeréséül a király v. b. t. tanácsossá nevezte ki. A magyar jogászvilág egyik nagy halottját gyászolja Daruváry Alajosban, a ki mintaszerű birói és jogászi működésével sokáig utánzandó például szolgálhat az ujabb jogász-nemzedéknek is. MAGYAR JOGÁSZEGYLET. Van egy régi tartozásunk, a melyre csak most térhetünk vissza, mikor a munkaév S^ás^y-Schwar^ Gusztáv szegedi előadásával, mint valami diadalmas végakkorddal már bezárult : a lehajlott évad első vitájáról való megemlékezés, mely a polgári perrendtartást életbeléptető törvény javaslatával foglalkozott. A megnyitó előadást Márkus De^ső tartotta, a ki a rendkívül nagy számmal megjelent érdeklődők állandó helyeslése mellett két óráig tartó szabad előadásban fejtegette az életbeléptető javaslatban szabályozott nagy kérdéseket, különösen az ügyvédi és birói minősítés egységesítését, a bírák áthelyezhetőségét és nyugdijazhatóságát, az ügyvédi díjmegállapítást, a teljes-ülési döntvények újból való szabályozását. A teljesülésen megjelent Székely Ferenc^ igazságügyminiszter is, a ki ugyan némely kérdésekben polemikus megjegyzéseket tett az előadásra, de — más kérdésekben — oly mértékben méltányolta a nagyértékü fejtegetéseket, hogy részben azok hatása alatt a képviselőházi tárgyalások során javaslatán módosításokat is tett. A javaslattal foglalkozni — fájdalom —• még mindig nem késő ; s azért feljegyzünk itt egyetmást, a mi a vita során eszünkbe ötlött.