Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - A külügyi közigazgatás. 3. [r.]

A KÜLÜGYI KÖZIGAZGATÁS. 367 számot, tekintettel arra, hogy az ország törvényeinek és a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai közt bármely hit vagy vallás szabad gyakorlása mindenkinek biztosíttatott (1895 : XLIII. t.-cz.). Az idegen követek ellen elkövetett bűncselekményekről a magyar btk. külön nem rendelkezik (a btk. revisiója alkalmából pótolandó hiányosság) ; adott esetben tehát csak annak általános büntető határozmányai volnának alkalmazhatók. Sérthetetlenségük elvére tekintettel azonban adott esetben a rendőri hatóságoknak csak annál fokozottabb figyelmet kell forditaniok az idegen követek személyének, szállásának stb. oltalmára. Az idegen követek polgári perekben való kiváltságos helyzetéről a polgári perrendtartás és a magyar főudvarnagyi bíráskodásról szóló törvény tartalmaznak fontos szabályokat. A polgári perrendtartás (1911: I. t.-cz.) szerint abban a kérdésben, hogy a nemzetközi jog értelmében területenkívüliséget élvező személyekre a belföldi biróság hatásköre mennyiben terjed kit a nemzetközi jog szabályai irányadók (id. törv. 9. §.). A magyar őudvarnagyi bíráskodásról szóló törvény (1909: XVI. t.-cz.) sze rint a nemzetközi jog értelmében területenkívüliséget élvező egyének — tehát az idegen követek, személyzetük és családjuk tagjaellen is — oly ügyekben, a melyekre nézve ez a joguk kiterjedi birói eljárást csak ezeknek az egyéneknek hazai bírósága előtt lehe, indítani, ha azonban magukat a m. kir. főudvarnagyi bíráskodásnak önként alávetik, a m kir. főudvarnagyi biróság hatásköre reájuk is kiterjed (id. törv. 3. §. 3. p.). A magyar állam területén a nemzetközi jog értelmében területenkívüliséget élvező ily egyénekkel szemben birói kézbesítést vagy egyéb hivatalos cselekményeket a mennyiben ilyeneknek egyáltalában helyük van — a m. kir. főudvarnagyi biróság elnöke utján kell foganatosítani. Ugyanez áll akkor is, ha ily egyéneknek lakásán bárkivel szemben bírói kézbesítést vagy egyéb hivatalos cselekményeket kell foganatosítani (id. törv. 12. §. 1 — 2. bek.). A területenkívüliséget élvező egyéneknek a magyar büntető bíráskodás alól való kivételét a bűnvádi perrendtartás is elismeri (1896 :XXXI1I. t-cz. 31., 200., 2615., 379. §.). Már ez utóbbi törvény is olyan értelemben kezeli ezt a kérdést, hogy a területenkívüliségre vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat mintegy a magyar jogszabályok közé incorporálja. Kétség esetén . is ezt az álláspontot kell alkalmazni. Ha pl. valamely jogszabály pongyola szövegezése folytán az idegen követeknek valamely, a személyt terhelő közszolgáltatás alól való mentessége nem is talált kifejezésre (pl. a lovaknak mozgósítás