Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - A külügyi közigazgatás. 3. [r.]

A KÜLÜGYI KÖZIGAZGATÁS. §-ának végső szavaira, a melyek szerint a közös ügyek kezelésére nézve mellőzhetlen föltétel a teljes «paritas», Magyarország az Ausztriával való közös ügyek terén e paritásnak a jelvényekben (czimer, pajzs, pecsét, lobogó) szintén teljes kifejezésre juttatását kivánja és pedig a magyar közjognak megfelelő formában. Ez iránt a magyar kir. kormány királyi fölhatalmazás alapján már ismételten tett nyilatkozatot. A külügyekre nézve különösen 190^-ben (br. Fejérváry miniszterelnök) jelentette ki, hogy a jelvénykérdésnek a közös hadseregben való rendezését természetesen követni fogja e kérdésnek a paritás alapján a külügyek terén való megoldása is. A mi a lobogó kérdését illeti, addig is, mig a jelvények kérdése véglegesen rendeztetik, egy a magyar delegatio sürgetése folytán kiadott közös külügyministeri rendelet szolgál a követségeknek utasítással. Az osztrák-magyar nagykövetek, a kik e minőségük folytán nemzetközi jogi alapelvek szerint magának az uralkodónak személyét repraesentálják, ünnepélyes alkalmakkor ő Felsége standart-ját tartoznak kitűzni, de e mellett a dualizmusnak megfelelőleg a fekete-sárga (osztrák) és a pirosfehér-zöld (magyar) lobogót is. Minthogy a standart használata a nagykövet személyes előjogának tekintendő, az ő távolléte esetén a nagykövetségi épületen ennek kitűzése mellőzendő és a nagykövetség ügyeinek vezetője az osztrák és a magyar lobogó egyforma használatára (gleichmássige Benutzung) tartozik szorítkozni. A követek és minister-residensek ugyancsak erre köteleztettek (1893. évi 152123/7. sz- közös külügym. rendelet). A követségek nem^etkö^i jogi helyzete. Az osztrák-magyar követeket külföldön, idegen követeket Magyarországon és Ausztriában a nemzetközi jog szerint megillető jogok különösen: a sérthetetlenség; ennek folytán joguk van személyüknek, jelvényeiknek, főleg czimerüknek, pajzsuknak és lobogójuknak fokozott oltalmára, miről az elfogadó állam gondoskodni tartozik; a területenkívüliség, a melynek folytán a követ, ennek hivatali személyzete, családja és házi személyzete (a mennyiben szintén a küldő állam alattvalói) kivétetnek az elfogadó állam hatóságainak, különösen birói hatóságainak32 hatásköre alól, mert ugy tekintetnek, mintha «saját államuk területén tartózkodná?2 Minden belföldi hatóság jurisdictiója alól való mentesség a területenkívüliség czimén nem igényelhető; különösen oly közigazgatási ügyekben nem, a melyek a követségi sérthetetlenség jogával semmiféle közvetlen vonatkozásban nem állanak. így pí. követségi palota építése, vagy a palota parkjában létesítendő vizimunkálatok esetén, ha utóbbiak idegen érdekeket is érintenek, a megfelelő törvényes hatósági engedélyt a követnek is kérnie kellene.