Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - A külügyi közigazgatás. 3. [r.]

A KÜLÜGYI KÖZIGAZGATÁS. 363 nek és ilyen minőségükben képviselik, meghatalmazásuk korlátai közt, az államot. Magyarország és Ausztria közt a diplomacziai képviselet közös ügy (1867: XII. t.-cz. 8. §.). Az osztrák-magyar követségek (diplomacziai képviseletek, külügyi képviseletek, missiók) szervezetét és személyzetük szolgálati viszonyait legf. rendeletek és közös külügyministeri rendeletek állapítják meg:31 de a követségek nemzetközi jogi helyzetének szabályai már a nemzetközi jog által meghatározottaknak tekintendők. A követek rangosztályait is a nemzetközi jog határozta meg. E szerint vannak: 1. nagykövetek (teljes elnevezésük: rendkivüli és meghatalmazott nagykövet; ambassadeur); 2. követek (szűkebb értelemben vett követek; teljes elAz állandó követségek meghonosítása után is megmaradt azonban a követek elnevezésében a «rendkivüli» jelző (rendkivüli és meghatalmazott nagykövet v. követ). 51 A követségek szervezetét és a követségi szolgálat jogviszonyait szabályozó fontosabb rendeleteket a cs. és kir. Külügyi Szolgálat Évkönyve szokta közölni, a melyet a közös külügyminiszter magyar és német nyelven külön ad ki. A követek politikai tisztviselői és bizalmi állását jellemzi többi közt az, hogy várakozási illeték mellett bármikor ideiglenes nyugállományba helyezhetők. A közös külügyminisztérium fogalmazási szakában való vagy a diplomacziában való szolgálatra pályázók tartoznak igazolni, hogy valamely magyar vagy osztrák egyetemen, illetőleg magyar jogakadémián a )og- és államtudományi tanulmányokat elvégezték, továbbá hogy valamely osztrák egyetemen a három jog- és államtudományi államvizsgát sikeresen letették, vagy pedig valamely magyar egyetemen vagy jogakadémián a jog- és államtudományi államvizsgát sikeresen letették, esetleg valamely magyar egyetemen jogtudományi vagy államtudományi doctoratust szereztek, vagy ügyvédi oklevéllel birnak. A pályázó jelöltek részére, a kik legalább egy évi hatósági gyakorlat igazolására és felvételi vizsgálat letételére kötelesek, a cs. és kir. konzuli akadémián egy évi előkészítő tanfolyam van, a melyen a magyar közjog is kötelező tárgy. A szolgálatba való végleges felvétel a próbaszolgálattól, az előkészítő tanfolyam elvégzésétől és a diplomacziai vizsga eredményétől tétetik függővé (1900. évi 47784.2. sz. közös külügym. rend.). Ez a minősítés csak a közös külügym. vagy diplom. szolgálatba belépni kívánó «pályázókra* szól. A király azonban nemcsak pályázókat nevezhet ki ebbe a szolgálati ágba; vonatkozik ez különösen a magasabb diplomacziai tisztviselői (követi) állásokra, a melyek betöltésénél a személyi minősültség elbírálása egyeuül tőle függ ; valamely osztrák vagy magyar miniszternek vagy más államférfinak külügyminiszterré vagy követté kinevezése esetén pl. az illető nem esik a «pályázók» szempontja alá. A követségi ügy nemzetközi jogi irodalma : Csarada, A tételes nk. jog rendszere, )'•,. §. jegyz. Apáthy, Tételes európai nk. jog, 145. és köv. §-ok. V. ö. még Maníuano czikke «Diplomacziai személyzet)) a Márkus-féle M. Jogi Lexikon III. köt. 26. és köv. 1.