Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Magyar közjog német nyelven. 1. [r.]

MAGYAR KÖZJOG NÉMET NYELVEN. 353 hol feküdt a régi Horvátország és a régi Szlavónia. A magyar közjog szempontjából fontos ezeknek a kérdéseknek a tisztázása, valamint fontos annak megállapítása is, hogy a mai HorvátSzlavonországok nagy része jóval előbb, mintsem az azelőtt független Horvátország Magyarországgal kapcsolatba jutott volna, Magyarországhoz tartozott s hogy azt később sem számították Szlavóniához, annál kevésbbé ahhoz a Horvátországhoz, melyet a XI. század végén Kálmán király meghódított. Ezeknek a kérdéseknek és tényeknek tisztázása azonban a szerzőnek nem sikerült. Megállapítván ugyanis — habár nézetünk szerint nem egészen helyesen, de nagyjában mégis elfogadhatóan — hogy hol feküdt a régi Croatia, áttér a szerző arra a kérdésre, hogy mely földrész volt Szlavónia. E tekintetben azt mondja, hogy a Szávától északra egészen a Dráváig fekvő területet, melyben Zágráb fekszik, Szlavóniának nevezték; továbbá a Dráva és a Száva közötti terület keleti sik részét, a mostani Szlavóniát Syrmiumnak is hivták, és végül hogy ez utóbbi magyar megyékre volt beosztva, és egyházilag is a pécsi, egészen magyar püspökmegyéhez tartozott addig, mig 1232-ben Syrmium számára Diakovárott uj püspökség állíttatott fel. Azt hiszszük ebből a meghatározásból senki sem fogja kitalálni, hogy a Száva és Dráva közötti területnek csak nyugati része volt Szlavónia, az a föld, a melyen Zágráb, Várasd és Kőrös vármegyék alakultak, mig keleti fele, a melyen Verőcze, Pozsega, Valkó és Szerém vármegyék feküdtek, már nem tartozott Szlavóniához. Azt sem fogja senki kitalálni, hogy a keleti rész már valószinüleg a honfoglalás óta magyar birtok, a melyre csak a XVIII. század közepe óta alkalmazták a Szlavónia elnevezést. Abban az időben azonban, a melyről a szerző szól, Syrmiumnak sem hivták, mert Syrmium akkor csak a Duna és Száva között fekvő keleti rész volt (nem is az egész mai Szerém megye), melynek a Fruskagorától délre eső részét a magyarok a XI. században a byzanczi birodalomtól hóditottak el (1. PauJogcllara. XI. évf. <. f. 2}