Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 4. szám - Az új svájczi kötelmi jog. [1911. márc. 30.]

KÜLFÖLDI JOGÉLET. KÜLFÖLDI JOGÉLET. Az uj svájc^i kötelmi jog. 1912 január i-én, a svájczi polgári törvénykönyvvel együtt lépett életbe az 1911 márczius 50-án kelt uj svájczi kötelmi jogi törvény s ezzel hatályát vesztette az 1881 június 14-én kelt eddigi szövetségi kötelmi jogi codex.* Az a törekvés, hogy a svájczi szövetségnek immár egységessé vált magánjoga formailag is egységes törvénykönyvbe legyen összefoglalva, meghiúsult ; az egységes codexből kettő lett. Az 1907. évi decz. 10-én kelt magánjogi törvénykönyv csak a személy-, család-, öröklési és dologi jogot foglalja magában ; a kötelmi jog, mely a törvénykönyv ötödik főrészéül volt szánva, künrekedt. Az 1881. évi kötelmi jogi töi vény ugyanis a különleges kereskedelmi, jogi intézményeket : a kereskedelmi társaságok, a czégek és az értékpapírok jogát a váltójoggal, szintén felölelte. E részeket külön akarták, választani az alaptörvénytől és revíziójukat a folyamatban levő nemzetközi, egységesítő törekvésekre lekintettel (hágai váltó- és csekkjogi konferencziák) későbbre halasztani. Mások viszont a megszokott rendszernek ily mértékű megbolygatását kerülni óhajtották. így történt aztán, hogy a kötelmi jog az 1881. évi törvény revíziójaként külön törvény leit, az említett kereskedelmi jogi részek pedig egyelőre revidiálatlanul benne maradtak. Ily módon az uj törvény sajátságos felemás képet mutat: a régi, törvény 55 2 — 880. §-ai (a 716—719. §-ok kivételével) változatlan szövegben és a régi szakasz-számozással vétettek át ; az ezeket megelőző ui részeket pedig — eg3 kis törvényszerkesztési equilibrisztika segítségével — ugy osztották szakaszokra, hogy a számozásban ne álljon elő zökkenés. A régi kötelmi jogi törvény alapkarakterét az uj törvény érintetlenül hagyta, sőt egyes jellegzetes vonásait még jobban kidomborította. Kiemelkedő sajátsága a svájczi kötelmi jognak a teljes kommerc^iálódás: külön kereskedelmi kötelmi jogot a svájczi törvény nem ismer ; a kereskedelem egyes intézményei külön szabályozást nyertek ugyan, de a különbség kereskedelmi és köztörvényi ügyletek közt megszűnt. Ezzel természetesen * Az uj törvényt tanulságosan ismerteti Ősei a Zeilschiift f. d. ges. Handelsrecht idei I. füzetében (61 —106. I.). Hasznosak a régi és uj törvényt szembeállító szövegkiadások is (Oser, Zeerleder). Folyamatban vannak a régi törvény kommentárjainak (Hafner, Schneider-Fick, Haberstich, Rossel) az uj törvényhez idomított átdolgozásai ; és két uj kommentár készül, az egyik Becker, a másik Oser tollából. Értékes legislativpolitikai felvilágosításokat nyújt a törvény javaslatát kisérő hivatalos emlékirat. (Schweizerisches Bundesblatt 1905. évi márcz. 22-iki íj. szám 1—76. 11.)