Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám

LO Dí EDVI ILLÉS KÁROLY Dr. Borisok Andor: "Királyi leirattal való törvényesitésről» iIII., 476.) és ((Örökbefogadási joggyakorlatunkról" (V., 70$.).; dr. Ágoston Péter: «A jogügyleti akaratról» (IV., 666.); dr. Lakatos Grata: «Az aduiterin gyermekek törvényesitéséről» (X., 371.); dr. Schuster Rudolf: «A munkabéri szerződésből eredhető követelések biztosításáról') (X., 423.) irtak számottevő czikkeket. A lefolyt évtized alatt kerültek tető alá az erdélyrészi és magvarországi birtokrendezésre vonatkozó törvények. Lapunkban az ezekkel összefüggő kérdésekről különösen dr. Bőrcsök Andor és dr. Sebess Dénes, kik maguk is részesei voltak az illető törvények megalkotásának, irtak szakavatott, tájékoztató és biráló czikkeket. Dr. Börcsök Andoré tárgyú czikkei: «A birtokrendezés az erdélyi részekben* (IV., 660 és VII., 189.), «A tagositásról» (VIII., 118.), «A telepitésről és egyéb birtokrendezésről szóló törvényjavaslata (VIII., 254.), «A közbirtokossági és volt úrbéres közösségről)) (IX., 85.). Dr. Sebess Dénes pedig: «Az agrárius közösségek és az uj telepítési törvényjavaslat)) (405., 490.), továbbá «A telekkönyvi jogrendszer reformjai) (X. köt.) czimek alatt tette közzé idevágó tanulmányait. A magánjogi iudicaturát állandóan dr. Mes~lény Artúr ismertette és birálta. Magánjogi jogászaink tevékenységét egyébként túlnyomóan a polgári törvénykönyv tervezetével összefüggő kérdések megvitatása kötötte le. De hozzászóltak a magyar tervezethez felkérésünkre jeles külföldi jogászok is: így dr. Zitelmann Ernő, bonni egyetemi tanár, ki az «általános rész»-nek a polgári törvénykönyvben való értékéről irta meg figyelmet keltő nézeteit (IV., 397.) és Lotmar Fülöp berni egyetemi tanár, ki a bérszerződésből eredő követelések biztosításáról irt nagyérdekü tanulmányt (X. 597.). Hazai jogászaink közül többen vizsgálat tárgyává tették a ptk. tervezetének egyes rendelkezéseit. így különösen: dr. Almást Antal az ingyenességről (I., 126.), a késedelemről (II., 347.),