Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1912 / 1. szám - A jogi szemináriumokról
1^8 Dí SCHWARZ GUSZTÁV ségről ? És van-e fogalma bármely más jogi alkotásról, a melynek definiczióját pedig szó szerint el tudja mondani a könyv alapján, mindaddig, a inig azt neki minél több példában szemlélhetővé nem teszszük? Pedig itt még csak a magában álló egyes jogi fogalomról beszéltem, holott az élő jogban a jogi fogalmak a legegyszerűbb esetben is százával bogozódnak össze. Hogyan áll a kezdő az ilyen esetekkel szemben, mikor neki már a magában álló fogalom is csak ho't betű ? Ezért az egyes jogi fogalmak megpéldázása még csak előkészítője az igazi praktikumnak : a jogesetek példatárának. Sokszor hasonlították már össze a jogesetek praktikumát az orvosi klinikákkal. Rámutattak arra, hogy valamint az orvostanulónak már az egyetemen kell megismerkednie a beteg kezelésével, ugy a jogtanulónak már az egyetemen is módot kell adni, hogy egy-egy peres eseten próbálja ki a maga tudását. Pedig ez a hasonlat még nem is tárja fel az egész valóságot. Mert a jogtanulónak a jogesetek szemléletére nemcsak azért van szüksége, hogy az orvosdiák módjára a beteg állapotot és annak kezelését tanulja meg — értem azt az állapotot, a midőn valamely jogsértésnek per utján való helyrehozásáról van szó — hanem arra van elsősorban szüksége, hogy a jogviszonyt a maga ép állapotában megismerje, midőn még jogsértés nincsen, per nincsen, hanem csak arról van szó : miben áll a sértetlen jogviszony tartalma, milyen jogok és kötelességek állnak abban egymással szemben, milyen tények által keletkezik, milyen tények által és miképpen változik és szűnik meg a jogviszony? Az emberi test, a mely az orvos stúdiumának tárgya, szemmellátható, füllel, tapogatással, szaglással ellenőrizhető valami; ezt az emberi testet, ha csak külsőleg és felületesen is, de gyermekkora óta ismeri és fiziológiai működését öntapasztalatból minden pillanatban saját magán megfigyelheti. A jogász világa ellenben testetlen valami: a jogviszony, a jog, a kötelesség és ezeknek kisérői vagy válfajai: a szabadosság, a hatalmasság, a váromány stb. abstractiók abtractiói, a mik érzékeinknek meg-