Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1912 / 1. szám - A holttesten való jog
104 D- ZITELMANN ERN^ meghatározott czél eléréséről gondoskodni, a rendőrség dolga, hogy a temetést, ha kell, ő maga eszközölje. II. A rendőrségnek azonban nem kell azonnal közbelépnie: ellenkezőleg a közjog elsősorban a legközelebbről érdekelt magánszemélyekre bizza, hogy a temetésről gondoskodjanak és azt is rájuk bizza, hogy a holttestet a temetésig őrizzék. Hiszen a temetés nemcsak közérdek; annál egyúttal magánérdekek is figyelembe jönnek: az az érdek, a melylyel az elhunyt birt személyisége földi maradványainak jövendő sorsa iránt, továbbá a legközelebbi érdekeltek kegyeletének érdeke — hogy egyelőre ezt a szintelen kifejezést használjuk. Ezeket az érdekeket a közjog jogosultaknak ismeri el; ebben látja a leghatalmasabb módot a holttestre vonatkozó közérdek megvédésének és ezért ad saját kényszerítő jogának keretén belül rendelkezési jogot a legközelebbi érdekelteknek. Ezzel egyúttal a hatóságok munkáját is csökkenti. A közjog a maga rendelkezéseit csak abban az esetben érvényesiti, ha a legközelebbi érdekeltek máskép nem intézkednek, a hatóságoknak tehát azt hagyja meg, hogy csak akkor lépjenek közbe, ha a legközelebbi érdekeltek maguk nem gondoskodnak rendes temetésről. A legközelebbi érdekelteknek ez az intézkedési szabadsága bizonyos vonatkozásban birodalmi jogilag is elismerést nyer; a büntető perrendtartás 486. §. $. bekezdése értelmében a kivégzett holtteste a kivégzett hozzátartozóinak kívánságára egyszerű és minden ünnepélyesség nélkül való eltemetés czéljából kiszolgáltatandó; az elhallgatott ellentét az, hogy ebben az esetben a holttest nem adandó át az anatómiai intézetnek. Ez a rendelkezés az országos jogok által át nem törhető korlátot állit fel: az országos jogok nem rendelhetik el, hogy a kivégzett holtteste a legközelebbi érdekeltek ellentmondása daczára anatómiai intézetnek adassék ki; a joghasonlatosság elveinél fogva és az a majoré ad minus való következtetés alapján ez a korlát a holttest kiszolgáltatásának minden más esetére érvényes; az országos jogok ezt a korlátot, amennyire látom, valóban respektálták is.