Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1910-ik évben. 1. r.

78 BÍRÓ! GYAKORLAT. BÍRÓI GYAKORLAT. y( Büntető igazságszolgáltatásunk az 1910-ik évben. I. Azokból a birói határozatokból, a melyeket a szaklapok és gyűjtemények nyilvánosságra hoznak, alig lehetne bizonyos időszak igazságszolgáltatásának teljes képét megrajzolni. A feladat pedig annál nehezebb, minél rövidebb időről van szó. Egy év aránylag rövid idő ahhoz, hogy akár a polgári, akár a büntető igazságszolgáltatás fejlődésének menetét megfigyelhessük : mert hiszen bizonyos kérdések ez idő alatt esetleg föl sem merültek és igy a bíróságoknak nem is volt alkalmuk azok tekintetében állást foglalni. Ha ezúttal mégis vállalkozom arra, hogy az 1910. év, büntető judikaturájának menetét és fejlődése irányát megírjam : ezt abban a tudatban teszem, hogy csak hézagos eredményt nyújthatok. Azt hiszem azonban, hogy mégsem lesz haszon nélküli vállalkozásom, mert ez az év sok döntő jelentőségű kérdést hozott fölszinre és juttatott megoldásra. Könnyebb áttekinthetése végett előbb az anyagi, ezt követöleg az alaki büntetőtörvények alkalmazására vonatkozó fontosabb birói határozatokat ismertetem. Az előbbiek keretében különösebb figyelmünket igénylik a kir. Curiának a sajtótörvénynyel s a büntető novellával összefüggő határozatai, minélfogva az alábbiakban ezekről elkülönítve számolok be. II. A btk. általános részét illetőleg mindenekelőtt a mellékbüntetésekről találunk két figyelmet érdemlő határozatot. Az egyik szerint a bűntett vagy vétség elkövetésére szolgált tárgyak elkobzása (ói. §.) csak szándékos büntetendő cselekmény esetében történhetik meg, ellenben nem alkalmazható e mellékbüntetés a gondatlanságból eredő vétségeknél (C. Í>4Ó- 1909. B. D.* 1910. 24. 1.). A másik a jogegység érdekében hozott határozat, a melynek tárgya az, hogy az alsófoku bíróság lopás vétsége miatt az országból való kiutasításra ítélte vádlottat (64. §.) a nélkül, hogy annak külföldi voltát hiteltérdemlőleg megállapította volna. Minthogy ez esetben utólagosan kiderült, hogy az elitélt magyar honos : a Curia törvénybe ütközőnek mondta ki ez ítéletet, mely az 1886. évi 20601. sz. igm. rendelet figyelmen kívül hagyásával keletkezett (25 13/910. B. D. 910. 243. 1.). Nagyjelentőségű, mert szembetűnő tévedése folytán sok zavarnak okául szolgálhat a Curiának a kísérlet büntetésére vonatkozó egyik határozata. Ennek lényege az, hogy határozott tartamú fegyházzal büntetendő * BD = «Büntetőjogi Döntvénytár», melyet a Jogtudományi Közlöny szerkesztőié ad ki.