Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Könyvkivonati illetékesség. 1. r.

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. illetőleg lakása, helyesebben: hol volt az a szerződés megkötésekor. Fölösleges azonban bővebben fejtegetni, hogy ez az utóbbi feltétel a gyakorlatban üres formává vedlenék, mert a tipikus esetben a hitelező telepe a bíróságnál vezetett czégjegyzékből megállapítható, ha ugyan egyáltalán kétséges, s a be nem jegyzett kereskedőnek is megvan az iparengedélye, melyben a telep helye meg van határozva, s melyet elég a keresethez egyszerű másolatban csatolnia (Prtts 129. §. 3. bek.). Vagy kikötötték tehát a felek a teljesítés helyét — s akkor elég, ha ez bárminő okiratból, pl. alperes egy leveléből, megállapítható; vagy nem — s akkor a követelésnek csak pénzbeli voltát keil okirattal tanúsítani, mert ez esetben a teljesítés helye már de lege a hitelező telephelye. A másik, a mire utalni kell, az, hogy bejegyzett kereskedő javára más — tehát akár be nem jegyzett — kereskedővel szemben a Prtts. fenntartja a szó szoros értelmében vett könyvkivonati illetékességet (32. §.). A kereskedő fogalmának labilis volta mellett, igaz, hajmeresztő intézkedés volna a pénzbüntetés kiszabása (Prtts. 32. §. 2. bek.) arra a felperesre, a ki nem-kereskedőt ez alapon von perbe : ha a törvény nem kívánná meg egész kifejezetten azt, hogy az a felperes tudta legyen, hogy az alperes nem kereskedő. Nem elég, ha felperesnek tudomása volt arról a tényről, a mely az alperest nem-kereskedővé minősiti; neki azt is kell tudnia, hogy ebből a tényből folyólag a törvény a\ alperest nem tekinti kereskedőnek — csak akkor alkalmazható a büntetés. Kétséges esetekben tehát a felperesnek nem kell a büntetéstől félni: s a jogi tévedés is mentesiti a büntetés alól. Az intézkedés rácziója az, hogy a nemkereskedőnél fokozott veszély van arra, hogy rendes illetékességétől elvonatván, védekezni kellően nem képes. A büntetés hivatalból alkalmazandó, visszaesés esetén ismételten is kiszabandó,* és behajthatlanság esetén szabadságvesztésre változtatandó át (Prtts. 791. §.). Alkalmazásba jöhet azonban a Prtts. 419. §-ának az a rendelkezése, hogy pénzbüntetést rendelő végzését a bíróság afontos okból» hivatalból is visszavonhatja. De térjünk át már most magára a sokat emlegetett }i. §-ra. A Prtts. a könyvkivonati illetékességet az eddigi joggal szemben lényegesen megszorítja. Szoros jogi értelemben és általánosságban a törvény ezt az illetékességet nem megszorítja, hanem elejti, és részben a felperes üzleti telepe, illetve üzleti helyének illetékességével helyettesíti. A Piíts. x\. §-a szerint ugyanis nem többé a könyvkivonat az, mely az illetékességet megállapítja: arra sem hivatkozni, sem azt csatolni nem kell. Az illetékesség a felperes üzleti leiebe és nem a könyvvitel helye után igazodik, igénybevételének alapja pedig a\ áru megrendelését és átvételét igazoló okirat, mely már a keresethez csatolandó (Prtts 129. §. 3. bek.) * Székelj Ferenc^ igazságügyminiszternek a képviselőházban tett kijelentése.