Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A törvényhatóság foganatosító tevékenysége. Felírás és ellenállás

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. 769 Felírási joga van pedig a törvényhatóságnak akkor, ha a kormány rendeleteit a) «törvénybe ütközőneko, b) «a helyi viszonyok miatt czélszerütlennek»-, illetőleg «károsnak» vagy áe'gész kivihetetlennek» véli.1 Felírási jogköre azonban nem minden esetben egyenlő. Van mindenek előtt a törvénytelen és czélszerütlen kormányrendeleteknek egy csoportja, a melylyel szemben tulajdonképen nincs is a törvényhatóságnak felírási joga s a meiyek feltétlenül végrehajtondók. Ide tartoznak 1. a szabadságos és tartalékos katonák berendelésére vonatkozó rendeletek ; 2. az adóbehajtásnak és ujonczkiállitásnak előmunkálatait előíró rendeletek ; 3. az állam veszélyeztetett érdekei miatt halaszthatatlan intézkedést tárgyazó kormányrendeletek, ha a halaszthatat'an végrehajtás követelése magában a rendeletben határozottan kifejezésre jutott ; 4. a felírás daczára fenntartott kormányrendeletek. Van másodszor a törvénytelen rendeleteknek egy csoportja, a mely a végrehajtás kötelezettsége alól feltétlenül ki van véve s a melylyel szemben a felírási jog korlát nélkül gyakorolható; ez az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására és a meg nem ajánlott ujonczok tényleges kiállítására vonatkozó rendeletek csoportja. Közbül esik minden törvénybe ütköző vagy czélszerütlennek tartott rendelet, mely az egyik vagy másik csoportba nem soroztatott. Ezek ellen a törvényhatóság egyszer felírhat, de ha a miniszter a felhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, a kormányrendelet azonnal és feltétlenül foganatosítandó.2 Az ily rendeletek csak a végrehajtás után tehetők közgyűlési vita és határozat tárgyává és akkor is csak annyiban, a mennyiben a törvényhatóság a kormány eljárását sérelmesnek tartja és a képviselőháznál keres orvoslást.3 IV. Habár tételes jogunk az elméleti kívánalmakat általában szem előtt tartja, mégsem hallgathatjuk el annak nem csekély hibáit Mindenek előtt nem tesz a törvény különbséget az eljárás szempont1 1886 : XXI. t.-cz. 19. § a, 68. §-ának c) és 7?. §-ának d) pontja; az 1872 : XXXVI. t.-cz. \2. ^a és 74. gátiak d) pontja. 2 Azaz az első csoport eseteinek megfelelő szabályok alá esik. (Az 1886 : XXIt.-cz. 19., 20. S-a és az 57. §'. i) pontja; az 1872 : XXXVI. t.-cz. 12. és i]. §.) 3 Tehát inkább elvi deklaráczió vagy protestáczió. (Az 1886 : XXI. t.-cz. 19. és 00. S-a; az 1872 : XXXVI. t.-cz. 12. és 72. §-a). E határozat meghozatalára alkalmat ad az '1886 : XXI. t.-cz. 68. §-ának d) és 75. g-ának c) pontja, valamint az 1872: XXXVI. t.-cz. 74. g-ának e) pontja. Az alispánnak a közgyűlést megelőző felírási jogát szabályozza az 1886 : XXI. t.-cz. 57. §-ának e), 68. g-ának c) és 79. g-ának d) pontja, illetőleg az 1872 : XXXVI. t.-cz. 69. g-ának e) és 74. g-ának d) pontja. A kormányrendeletekkel egyenlő elbánás alá esnek a főispán rendeletei (1886 : XXI. t.-cz. 57. g-ánák i), 68. g-ának f) és 7;. g-ának f) pontja). Ha a törvényhatóság vagy első tisztviselője' a feltétlenül végrehajtandó rendeletek körül megszabott kötelességét nem tel iesiti, a minisztérium a végrehajtás idejére a főispánt kivételes hatalommal ruházhatja fel (1886 :XXI. t.-cz. 64-66. g-a és az 1872 : XXXVI. t.-cz. 70-72. §-a). . 49 jogállam X. cvf. 10. t.