Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - Adalékok a részvényjogunk reformjának kérdéséhez. 2. r

ADALÉKOK RÉSZVÉNYJOGUNK REFORMJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ. ~ t) ható megtámadási per különben is hathatós védelmi eszközül szolgál a jogaikban sértett részvényeseknek, de hogy ilyen perek indithatása se adjon bő alkalmat a visszaélésekre, szigorúan kell szabályozni az ilyen perek megindithatásának feltételeit s e rész­ben a német keresk. törvény 271. §-a vehető irányadóul, mely­nek részletes elemzésébe és abba, hogy annak minő módosítá­sai lehetnének czélszerüek, ezúttal nem bocsátkozom. Csak azt jegyzem meg, hogy nem osztom Nitsche Győzőnek azt a néze­tét, hogy peren kivül is helyt adjunk ilyen megtámadásnak, mert a peren kívüli eljárásban nem találnék elég biztosítékot az ilyen nagyfontosságú vitás kérdés alapos megoldására és nem vagyok barátja annak, hogy jogviták peren kivül döntessenek el. 12. Ezek után még csupán a c^égbiróság felügyelek jogá­nak szabályozására kellene kiterjeszkednem, de azt hiszem, hogy lényegében már az eddig tárgyaltak és a jogászgyülés hiteljogi szakosztályában általam felhozottak is megadják a választ arra, hogy mire terjedjen ki ez a felügyeleti jog és annak még további kiterjesztése, nézetem szerint, már a részvénytársaságok autonóm jogkörébe való túlzott belenyúlásokra vezetne. Csak két irány­ban tennék kivételt, a mit már a jogászgyülés hiteljogi szak­osztályában kifejtettem. Ez arra vonatkozik, hogy a társaság bizonyos esetekben a bejegyzés után is semmisnek legyen nyilvánítható, továbbá hogy bizonyos közgyűlési határozatok hivatalból megsemmisíthetők legyenek. Egyébként azt, hogy a czégbiróság felügyeletet köte­les gyakorolni és hogy milyen irányban köteles, már mostani kereskedelmi törvényünk és az annak alapján kifejlődött birói gya­korlat is eléggé széles mederben állapította meg, a mint erre Nitsche Győző is ráutal véleményében. Nem tartok tehát szükségesnek e tekintetben — az említett két eset kivételével — messzebbre menő további rendszabá­lyokat és különösen nem értek egyet Nitsche Győzővel abban, hogy a bíróság hivatalból is rendelhessen felszámolást, mert a mennyiben a társaság feloszlásának és ebből folyóan a felszá­Jopállam. X. évf. 10. 4g

Next

/
Oldalképek
Tartalom