Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Schwarz Gusztáv tanítása a jogi személyről a német jogi irodalomban

SCHWARZ GUSZTÁV TANÍTÁSA A JOGI SZEMÉLYRŐL. 6} végig megmarad. Ez tehát az alanyi jog lényege: minden jog cqeíjog, minden vagyon c^élvagyon. Ezen a ponton érintkezik Schwar? Gusztáv gondolatmenete a Stammler-éva\. Stammler «Unbestimmtheit des Rechtssubjektes» czimü könyvében szintén Brinz tanából indul ki, miként Hölder, csakhogy annak másik ágazatából, a q-e'/gondolatból. Stammler a Brinz czélgondolatát abban az irányban általánositja, hogy minden jogot, tehát nem csupán az u. n. czélvagyonba tartozó jogokat, valamely czél javára szolgáló eszköznek tekint. Ezzel Stammler a Schwarz-féle eszmemenet útjára lép; csakhogy menten elhajlik emettől azzal az igazolatlan logikai ugrással, hogy szerinte jogalany nem bármely személytelen czél lehet, hanem csakis olyan lény, a melyet a tételes jog önczélnak ismer el. Ilyen lény az élő ember, a méhmagzat, vagy valamely emberi szervezet: határozott személycsoport az egyesületnél, bizonytalan érdekeltségi csoport az alapítványnál. Más mint ember nem lehet jogalany. Alanynélküli jog nincs. Ellenben előfordulhat a jogalany alanyi bizonytalansága (nyugvó hagyaték). A hol egyelőre még nincs meghatározható jogalany (még meg nem fogant ember részeltetése a hagyatékban), ott Stammler szerint nem kész, hanem csupán keletkezőfélben levő jogviszonyokkal van dolgunk. Schwat% fejtegetéseinek tükrében meglátjuk, hogy Stammlernek ez a tana voltakép visszaesés. Mert bár helyesen mutat rá Stammler arra, hogy a czél a jogi érdekvédelem állandó eleme, mégis meghaladott álláspontot kelt életre, a mikor minden önállósított jogi czélnak embert keres czélhordozóul. Frappánsul mutatja be Schwarz a jogi személy esetében annak az elméletnek a tarthatatlanságát, a mely minden ily szervezetnél anyagi substratumot keres: személyösszességet a testületnél, vagyonösszességet az alapítványnál; holott lehet tag nélküli e^vesület is és vagyon meg képviselet nélküli alapítvány. Mi az ily jogi alakzatokban az állandó fenntartó elem ? Egyedül a czélkitűzés, a mely köré, mint kristályképző mag köré, a vagyon,