Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 9. szám - Az 1909. évi osztrák büntetőjavaslat. 16. r.

SZEMLE. 73' azt az egyént feltartóztatni, ki valamely dolgot gyanús körülmények között eladásra vagy zálogbaadásra kinál, a mennyiben az ajánlatot tevő állását hatóság előtt kellően igazolni nem tudja. Nem büntetendő a tettes, ha e kötelességét a nélkül, hogy magát vagy hozzátartozóját veszélynek tegye ki, teljesiteni nem tudja. Az állatkínzás kihágásának meghatározásával záródik a javaslat. A 478. §. szerint 6 hétig terjedhető elzárással vagy 500 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: 1. ki állatot rosszakarattal kinoz vagy durván bántalmaz, 2. ki azokat a rendelkezéseket, melyek az allatokkal való tudományos kísérletezésre vonatkoznak, meg nem tartja. Dr. Angyal Pál. SZEMLE. Dr. Baumgarten Izidor curiai tanácselnök. A kir. Curia II. büntető tanácsa gazdát cserélt. Ennek a tanácsnak nagy múltja van. Több mint egy évtizeden át Csemegi Károly volt az elnöke. Ez pedig azt jelenti, hogy ebben az időén a Curia II. büntető tanácsa vezetett, e tanács irányította a magyar büntető judikaturát. Csemegi visszavonulása után a II. büntető tanács is a többivel egy vonalra helyezkedett. Úszott az árral és haladt a megszokott csapáson, ami nem épen azt jelenti, hogy ez a csapás mindig a helyes ut volt. Most dr. Baumgarten Izidor került a II. büntető tanács élére. Első sorban jogtudós ő is, a minő Csemegi Károly volt. De múltjánál és szerzett tapasztalatainál fogva egyszersmind biró, a ki ismert az életet és annak minden változatait. Kineveztetésétől tehát a büntető judikatura ujabb fellendülését várhatjuk. Várjuk első sorban azt, hogy a mit a vezetése alatt álló tanács elvi jelentőségű kérdésben kimond, azt kellő megokolással ki is fejti. Igaz, hogy erre a Bp. életbelépése óta kevesebb alkalma nyilik a kir. Curiának, mint Csemegi időszakában, mikor a legfelső biróság még az egész peranyagot felülvizsgálhatta. De azért a Bp. is nagyobb tért nyit az elvi megálapitásoknak, mint a mennyit a kir. Curia ez ideig igénybe vett. Dr. Baumgarten Izidor széles körű tudása és gyakorlati tapasztalata talán módot lel arra, hogy ez a tér a fennálió gyakorlattal szemben a törvény helyesen felfogott rendelkezéseinek megfelelően kiterjesztessék. Baumgarten birói múltjából és tudományos működéséről ezúttal a következőket jegyezzük fel. Dr Baumgarten Izidor, a ki 1850-ben született, 1874-ben a doctori, 1881-ben az ügyvédi oklevelet megszerezte, 1886-ban egyetemi magántanár és még ugyanebben az évben kir. alügyész lett ; 1891-ben törvényszéki biróvá, 1896-ban kir. ügyészszé neveztetett ki a budapesti kir. büntetőtörvényszéknél. E minőségében, majd mint az igazságügyminiszterium osztálytanácsosa részt vett a Bp. életbeléptetésével össze-