Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 9. szám - Külföldi jogélet

KÜLFÖLDI JOGÉLET. Megvan előzve az. hogy a történeti fejlődés esetleg erőszakos uton kény­szerítse ki a jogi normákat. Az evolutióval revolutiót takarít meg az emberiség. 181 i-ben Ausztria politikai tekintetben szétzüllésnek induló, pénz­ügyileg a tönk szélén álló állam volt. Az adóteher a folytonos hadi költ­ségek folytán egyre növekedett; az ipar, a mely Mária Terézia alatt fel­lendült, most pangott; az üzleti élet a kontinentális zár, a rossz vámviszo­nyok, a papírpénz teljes értékdevalvácziója folytán meg volt bénítva. Ebben a gazdasági társadalomban az Optk.-nek kevés szerepe volt és fennállá­sának első évtizedeiben mintegy anticipálta a későbbi történeti fejlődést. A negyvennyolczas év eseményei a liberalismus diadalát jelentették ugy magánjogi, mint közjogi téren. Politikai tekintetben ugyanazok a követel­mények léptek előtérbe, a melyeket az Optk. a magánjogi téren már meg­valósított. Az egyénnek, már most mint politikai alanynak is teljes érvé­nyesülését követelték. Sőt magánjogi téren még annál is tovább mentek, azokban a szocziális követelményekben, a melyeket az agráriusok, az ipar, a munkások a maguk részére követeltek. Itt jutottak először össze­ütközésbe a törvénykönyv természetjogi conceptiói az élettel. aEine geo­metrische Figur neben dem physischen Körper!» Csakhogy a negyven­nyolczas mozgalom egy rövid fellobbanás volt csupán, komoly következ­mények nélkül, sokat az Optk.-nek sem ártott. A kor fejlődése azt az álláspontot, a melyet az Optk. előre jelzett, csak az ötvenes évek végén, 1859 után érte el. A kapitalizmus hatalmas fejlődése juttatta a liberális eszméket ugy politikai, mint gazdasági téren teljes diadalra. Sőt — és ezt Kleinnel szemben merném állítani — poli­tikai téren még nem is teljes ez az evolutio. A politikai liberalizmus egy étappe-vel később jött, mint a gazdasági és igy a magánjogi liberalizmus is. így Ausztriában csak a legutóbbi években történtek meg a legerősebb lépések a bevallott politikai liberalizmus felé és a tendenczia még ma sincs teljesen befejezve. Az evolutio általában radikálisabb volt a gazdasági téren, mint a politikai téren. Ma már azt mondhatjuk, hogy a gazdasági liberalizmus kissé túlélte magát és ezze' együtt azok a jogrendszerek is, a melyek a feltétlen libe­ralizmus álláspontján megmaradtak. Mindinkább fokozódó erővel kérnek teret a törvényhozásban a szocziál-etikai és szocziálpolitikai követelmények. Ha ez irányok viszonyát nézzük, az Optk.-höz, azt láthatjuk, hogy az nem állta útját annak, hogy külön törvények által, bizonyos szocziál-etikai elvek a magánjog rendszerébe beillesztessenek. Az a kérdés, vájjon revízió alá lesz-e vehető a törvénykönyv szocziálpolitikai szempontból, vagy pedig ujat kell alkotni helyéber Erre nézve Klein nézete a következő: «Es werden Ergánzungen des Gesetzes oder die Revision einzelner Partién oder Vorschriften im sozialen Sinne unvermeidlich sein, wenngleich die soziale Bewegung noch nicht im Standé ist, das Bgb. durch eine neue

Next

/
Oldalképek
Tartalom