Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 9. szám - Külföldi jogélet

712 KÜLFÖLDI JOGÉLET epizódszerüen közbeszőtt, de mindig jellemzetes éllettörténeteket és érdekes adomákat. Bármennyire mutassanak rá egyes bírálók az egészen más társadalmi viszonyok között élő külföldi egyetemi tanárok hasonló példájára, a hazai társadalmi felfogások és ellentétek világában, már a ritkaságánál fogva is őszinte elismerést érdemel a békés társadalmi haladás minden hive részéről az a mint emberi dokumentum is nagyérdekü munka, a meiylyel Földes Béla magas ivelésü pályájának delelőpontján olthatatlan tudományszomja és az igazságnak őszinte kutatása mellett tett ujabb tanúságot. Dr. Fcrcnc\i Imre. X KÜLFÖLDI JOGÉLÉT. I. Irodalom. Fesischrifi \ur Jahrhundertfeier des allgemeinen bürgerüchen Geset^buches. i. Juni 191 i. Törvénykönyvek, a melyeket a clausula perpetuitatissal bocsátott ki alkotójuk, önmaguk czáfolataként mindnyájan megérték saját pusztulásukat. Az önmagát legmagasabb tekintélynek hirdető emberi ész gőgös kijelentései ezek az örökkévalósági záradékok, rendszerint azokból a korszakokból, a melyeket az emberiség fejlődéstörténetében rationalistikusoknak szoktak megjelölni. Egy örökérvényű codex, a ratio seripta, mint magát a Corpus Juris Romani büszkén nevezi: egy antihistorikus valami. Félreismerése a genesis törvényének: hogy emberek alkotásai, csak ugy mint maguk az emberek születnek, megérnek, elagganak és meghalnak. Habent sua fata libelli. Az osztrák általános polgári törvénykönyv nem hirdeti magát örökéletünek. Bár szellemében és alapfelfogásában annak a kornak a szüleménye, a melyet a rationalismus századának, a felvilágosodás korának nevezünk, még sem lép fe! a megváltoztathatatlanság prestige-ével. De a történet mintha reáczáfolna erre a szerénységre. Az Abgb. immáron megérte fennállásának első évszázadát és pedig megérte úgyszólván csorbitatlan erőben, menten az avultságtól, úgyszólván fiatalosan. Az osztrák Jogászegylet — a Wiener Juristische Gesellschaft — már 1909-ben elhatározta, hogy a törvénykönyv száz éves fennállását egy emlékkönyv kiadásával ünnepli meg, a melyben Ausztria jogászi közvéleményét egyesíti a polgári törvénykönyvre vonatkozó tanulmányokkal. E czélból az egyetemekhez, jogászi egyesületekhez és az igazságügyi hatóságokhoz koriratot intézett, felszólítván azokat közreműködésre. így jött létre a Festschrift, a melyben összefoglalva találjuk a legmagasabbrendü osztrák jogászi közvéleményt a polgári törvénykönyvre vonatkozólag. A két vaskos kötetet érdekes tanulmányok töltik be és pedig az első kötetben találjuk azokat,