Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Visszaható törvény és kártérítés

VISSZAHATÓ TÖRVÉNY ÉS KÁRTÉRÍTÉS. 2 5 Kérdés: követelhetik-e a fennálló gyárak, hogy ez a kár nekik megtéríttessék? A kérdés elvileg érdekesés ezért legyen szabad, hogy az e kérdésben az érdekeltek számára kidolgoztam jogi véleményt e helyütt közzéadjam. A törvényjavaslat a fennálló gyárakat a maga tilalma alól nem veszi ki, arról pedig, hogy az uj törvény által előálló kárért megtérítést nyernek-e vagy sem? nem intézkedik, azaz a kártalanítást sem el nem rendeli, sem ki nem zárja. E szerint, ha a javaslat törvénynyé lesz, a kártalanítás kérdése a fennálló jogszabályok alapján oldandó meg. Ez alapon védhetőnek tartom azt az álláspontot, hogy a nevezett gyárak a javaslatnak törvénynyé válása esetében kártérítést követelhessenek. Alapelve az összes müveit országok közigazgatási jogának és különösen hazai jogunknak is, hogy azokért az áldozatokért, a miket a közhatalom a közérdek czéljára egyesektől követel, az állam őket kártalanítani köteles. A jogállam alapelve az egyenlő teherviselés. Ha tehát az állam valamely egyesnek vagyonát a közérdek czéljára oly módon veszi igénybe, hogy őt ez által a többiekkel szemben egyenlőtlenül sújtja: őt a közvagyonból kártalanítani és ez által ama személyes áldozatot az összességre átháritani tartozik. «Der Satz — mondja a mai közigazgatási jog egyik legelső tekintélye Ottó Mayer (Deutsches Verwaltungrecht I. köt. 349. lap) — dass der Staat Entschádigung schulde für die besonderen Opfer, die er auferlegt, ist altes Recht. . . Die Entschádigung ist die Form, um eine ungleiche Belastung zu einer gleichen zu verwandeln.» Hazai jogunkban ezt az elvet mind az elmélet, mind a törvényhozás régtől fogva tartja. «Ez a szabály — mondja Zsögöd (Fejezetek kötelmi jogunk köréből I. köt. 643. lap) — nem valami különös positivuma egyik-másik tövényünknek, ha-