Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Jogerő a közigazgatási intézkedések területén

JOGERŐ A KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK TERÜLETÉN. Irta: Dr. WLASSICS GYULA. I. A magánjog és polgári perjog területén sem áll vita nélkül a jogerő tana. Savigny, Windscheid, Bekker, KeJler, Endemann, Freudenstein, Bülow, Wach elméleteire és tanaira kell csak utalnom, hogy a szakértő maga előtt lássa a controversiák területét. Már az is, hogy mi tartozzék a jogerő tanából az anyagi magánjog, mi a perjog területére, élénken vitatott kérdés. Mégis a fogalmak már csaknem a bevégzettség jellegével domborodnak ki a magánjog és a polgári perjog területén. A meg nem értés vagy félreértés leginkább onnan ered, hogy az ítélet jogerejét nem kellőképen határolják el a jogerő külömböző hatásaitól. Továbbá legtöbbször a tudományos tárgyalások során csak jogerőről beszélnek összefoglalólag, pedig más az alaki jogerő és más az úgynevezett anyagi jogerő. Midőn a büntető biró a polgári bíróság jogerejü Ítéletétől függetlenül hozza Ítéletét, nem a polgári biró hozta ítélet jogerejüségét tagadja, mert ez továbbra is fennáll, ez továbbra is «ius facít inter partes», csak azt a hatását nem ismeri el, hogy a büntetőperben a polgári birónak «res iudicata»-ja — «pro veritate habetur». A polgári perjog és a magánjog teremtette a jogerő intézményét. Ezt a közigazgatási jog sem nélkülözheti. Ez igen természetes, mert a müveit világon mindenütt a közigazgatási hatóság, legyen az állami, törvényhatósági, vagy községi, nemcsak szabad teremtő tevékenységet fejt ki, nemcsak a közjó előmozditására irányzó intézményeket létesit, erre Jogállam. X. évf. i. f. I