Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - A telekkönyvi jogrendszer és reformja. 2. r.

A TELEKKÖNYVI JOGRENDSZER ÉS REFORMJA. I}J czia szöveg helyes értelmét. A 14. czikk ugyanis meghatározza, hogy az üres forgatmány alapján a váltóbirtokos mire van jogosítva és 3. pontjában e részben a magyar szöveg azt tartalmazza, hogy jogositva van: «a váltót harmadik személyre átruházni a forgatmány, valamint az üres hátirat kitöltése nélkül)), holott itt a váltóbirtokosnak az a joga szándékoltatik megállapittatni, hogy a váltót forgatmány nélkül, tehát egyszerű átadás utján is átruházhatja. El kell tehát hagyni a magyar szövegből az ezt az értelmet megzavaró «a» szócskát a «forgatmány* szó előtt és ugy kell megszövegezni ezt a pontot: «a váltót harmadik személyre átruházni forgatmány, valamint az üres hátirat kitöltése nélkül». (Befejezése következik.' XA TELEKKÖNYVI JOGRENDSZER ÉS REFORMJA. Irta : SEBESS DÉNES. ^ (Második közlemény* • Ausztriában az 1817. évi deczember 23. pátens léptette életbe a földadókatasztert, Poroszországban 1820 július 26-án kelt rendelet, Németalföldön 1812-ben, Belgiumban 1825. évben, Francziaországban, hol még ma sincsen telekkönyv, már 1790-ben foganatosítottak kataszteri felméréseket. Tehát legtöbbször száz éves kataszteri felmérés és nyilvántartás szolgál az életbeléptetett nyilvánkönyvek alapjául. J. Dumas, az angol földbirtok problémájáról irott munkájában (Le probleme foncier en Angleterre 197. 1.) reámutat a kataszter hiányára — mint az angol telekkönyvi rendszer meghonosodása legfőbb akadályára, «a ki vészen egy lovat, mondja egy angol irót idézve, vagy egy más ingóságot, csalódhatik annak kvalitásában, de soha nem a quantitásában. A műszaki felmérésben van az ingat* Előző közleményt I. Jogállam X. évf. 54. I.