Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - A hágai váltójogi államértekezlet

A HÁGAI VÁLTÓJOGI ÁLLAM ÉRTEKEZLET. 1 \J tői megállapíthatnak, már magában az egységes törvény ama szövegében fogják-e keresztülvinni, a melyet saját törvényhozá­suk elé terjesztenek, vagy pedig az egységes törvényt válto­zatlanul fogják-e kihirdetni és az eltéréseket külön törvénybe foglalják. Bernaert belga kiküldött az államértekezleten felvetette ezt a kérdést; egyesek attól tartanak, hogy félreértésre adhat okot, ha a törvényhozás változatlanul hirdetné ki az egységes törvényt, melynek pl. 1. czikke a váltó-elnevezést, mint lényeges kelléket tartalmazza, egyúttal pedig az egyidejűleg alkotandó külön nemzeti törvényben az egyezmény 2. czikkében foglalt fenn­tartás alapján azt mondaná ki, hogy a váltó akkor is érvénves, ha nem tartalmazza ugyan a váltó-elnevezést, de kifejezetten rende­letre szól. Ezt a kérdést azonban az értekezlet nem oldotta meg és az egyezmény 20. czikkében csak arra kivánja a szerződő álla­mokat kötelezni, hogy az egységes törvény czikkeinek sorrendjét és — a mennyire lehetséges — számozását ne változtassák meg e módositások vagy hozzáadások következtében. Nem kötelezi az egyezmény 1. czikke az államokat arra sem, hogy az egy­séges törvényt az eredeti szövegben léptessék életbe, hanem feljogosítja őket, hogy azt nemzeti nyelvükön léptethetik életbe. Miután ilyen esetben természetesen az illető államban a nem­zeti nyelven közzétett szöveg lesz a biróságokra kötelező és nincs hatóság, a mely a fordítás hűségét ellenőrizhetné, az egyezményt aláiró vagy csatlakozó államok jóindulata egyedüli biztositéka annak, hogy az egységes törvény a forditás. vala­mint a módositások és kiegészítések keresztülvitele alatt nem fog változni. Mindez folyománya annak, hogy ezek a tervezetek oly helyzettel állanak szemben, a minő a nemzetközi jog történe­tében eddig talán még nem fordult elő. Ez az egyezmény ugyanis nemcsak nemzetközi jogviszonyokat fog szabályozni, hanem világjogot igyekszik létrehozni, a mely a tisztán belföldi jogviszonyokat is szabályozza. Szóba került ugyan az államérte­kezleten, hogy nem volna-e czélszerübb, ha az államértekezlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom