Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1910-ben. 1. r.

86 BÍRÓI GYAKORLAT. Ha ellenben a főnök felháborodását az alkalmazott tiszteletlen magaviselete idézi elő, a Curia a főnök részéről elkövetett sértéseket nem birálja el tulszigoruan, igy többek közt az alkalmazott kiutasítását e szavakkal «taka­rodjék ki» nem tekinti a szolgálat azonnali felbontásának, ha a főnök a távozó segédet visszahivatta (C. 306 910. H. D. IV. A budapesti tábla felülvizsgálati tanácsa egy érdekes határozatában elismerte a boykoilot, ha ez «saját tagjai megengedeti gazdasági czéljainak elérése végett történik», ellenben jogtalannak tekinti a munkások egyesü­letének ilyetén fellépését, ha czélja elérésére oly eszközt vagy módot hasz­nál, a mely a munkaadót az ő szabad akarata érvényesítésében törvénybe­ütköző módon gátolja, vagy a nélkül is, ha nem a saját tagjai jogos érde­keinek védelmét czélozza, hanem ilyen czél fennforgása nélkül okozza más munkás elbocsátását, vagy nemalkalmazását (Budapesti tábla, 43 1910. H. D. IV. 146.). A felszámoló üzletköre harmadik személyekkel szemben nem korlá­tozható, de ez mitsem változtat azon, hogy ő a társaság tagjaival szemben köteles alkalmazkodni ama korlátozásokhoz, melyekben megállapodtak.1 Ha tehát a közös megállapodás az volt, hogy a künnlévőségek a felek kezé­hez folynak be és a leltár szerint az üzletben levő tárgyak kizárólag az egyik társ tulajdonát képezték, a felszámolási eljárás folytatásának helye nincs (C. 826/1009. H. D. IV. 19.). A részvénytársasági és szövetkezeti ujabb határozatok irányzata sem mutat lényeges változást. Főczél a részvényes védelme az igazgatóság visszaélései és a közgyűlési határozatok hatásköri túllépései ellen. E szem­pontból mondja ki a Curia, hogy a közgyűlés az igazgatóságnak a fel­mentvényt meg nem adhatja, ha ez kifejezetten a tárgysorozatba felvéve nem volt.2 Nem pótolhatja ezt a felszámolás kérdésének felvétele, mert a szövetkezeti tagoknak nem kellett arra következtetniök, hogy ennek kap­csán az igazgatóság felmentése iránt is fog indítvány tétetni. (C. 494 910. K. J. 273.). A részvényes kereseti joga a közgyűlési határozat megtámadásánál a részvénybirtokosi minőségétől van feltételezve. 3 A Curia tehát kimondta, hogy a részvénybirtokosi minőséget felperes az egész per folyamára köte­les kimutatni, ez hivatalból vizsgálandó és nem elegendő, hogy a rész­vényes a részvénykönyvben szerepeljen, vagy pedig volt igazgatósági tag­ságára hivatkozzék (C. 453/910. K. J. 282.). Ugyanígy vizsgálja a bíró­ság a szövetkezetnél a tagsági minőséget. Egy csődbejutott pénzintézet igazgatóságának és felügyelőbizottságá­nak tagjainak felelősségét pedig a Curia megállapította a gondatlan üzlet­1 L. Nagy F. 66. §. 11. jegyzet. 2 L. Nagy F. 87. g. 10. jegyzet. 3 L. Nagy F. 85. §. 11. jegyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom