Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1909-ben

66 BÍRÓI GYAKORLAT. nőkre és nemcsak akkor teszi felelőssé, ha rosszhiszeműen járt el. De még ha az uj főnök jóhiszemét igazolni is tudja, akkor sem követelheti a szolgálatbalépés biztosítására kikötött kötbért, ha a segédet az ipartörvény 90. §-1 ellenére fogadta fel (H. D. III. 94. 66/1909.). A szolgálatból való jogosulatlan elbocsátás esetén a Curia hatályosan óvja meg a segédek jogos érdekeit. így kimondta, hogy az elbocsátott alkalmazott nir.es ugyan jogosítva a szolgálati viszony fenntartásának követelésére, de viszont nem is köteles a főnök későbbi felhívására a szolgálatra jelentkezni és a felmondási időre járó igénye már az elbocsátással is megnyílik (H. D. III. 46. 665 1908.). A segéd továbbá a szolgálatból való elbocsátásnak tekintheti azt, ha a főnök a felmondási idő alatt oly feltételektől teszi függővé a további szolgálatot, melyek a szolgálati szerződéssel ellenkeznek (H. D. III. 47. 717 908.). Eszerint tehát az alkalmazott nem köteles a felmondási idő alatt oly alárendeltebb jellegű teendők elvégzésével foglalkozni, melyek az előző alkalmazástól eltérnek, pl. a gyári műszaki vezető nem köteles más vezető alatt irodai teendőket teljesíteni (H. D. III. 93. 848./1908.). Végül kimondja a Curia, hogy az a segéd, a kinek a fónök eljárása folytán joga van állásából rögtön kilépni, emellett a felmondási időre járó összes illetményeit is igényelheti (Kereskedelmi Jog 233. sz. C. 252/1909.). Kifejezetten elismeri a Curia a munkaadó azt a jogát, hogy alkalmazottját, a ki a sztrájkbalépés miatt 24 órán tul a szolgálatból elmaradt, felmondás nélkül elbocsássa. Az ily elbocsátás jogtalanságát az alkalmazóit csak akkor vitathatná, ha be tudja bizonyítani, hogy a munka folytatásában fizikai kényszerrel lett megakadályozva (C. 4617/1908. és 3669 908. K. J. 132.). A közkereseti társaság tagjai közötti jogviszony szempontjából * érdekes a Curia 341/1908. számú határozata (H. D. III. 16.), a mely annak a félnek, a ki a másik fél szerződésszegése folytán a társaság felbontását követelhetné, megadja azt a jogot is, hogy a szerződésszegő félnek az üzletvezetésre adott jogosultságától való megfosztását vagy e jog korlátozását keresetileg követelhesse. A részvénytársasági apport kérdésével a Curia 1909 szeptember 7-iki 303/909. számú határozatában (H. D. III. 166.) foglalkozott és kijelentette, hogy a nem készpénzbeli betét tárgya nemcsak dolog, hanem minden oly jog, jogosítvány, esetleg czég szabadalom avagy vevőkör átengedése vagy más oly szolgáltatás is lehet, a melynek meghatározható vagyoni értéke van.** Kitért a Curia ama kérdés elől, vajon a személyes közreműködés is lehet-e az apport tárgya, a mit az eset ismertetésével kapcsolatban Grecsák (K. J. 19. és 20. sz.) igenlőleg döntött el. Ezzel szem* L. Nagy F. 56. §. és különösen íj. és 14. jegyzet. ** L. Nagy F. 78. §. 14. jegyzet.